Századok – 1997
Közlemények - Deák Ágnes: Lord Acton és Ausztria az 1850–60-as évek fordulóján V/1157
1174 DEÁK ÁGNES Az 1859. évi őszi találkozás alkalmával szerzőnek ajánlkozott Höfler is, a pápák középkori politikai intézményrendszeréről készült írni, s ajánlotta Johann Heinrich Löwét, a prágai egyetem filozófia professzorát is, aki az angol filozófusokról készített tanulmányt. Löwe együttműködési készségét egy Actonhoz intézett levélben maga is jelezte.62 Mindkét írás megjelent később a folyóiratban. Höflerrel 1867-ig biztosan fennmaradt — legalábbis Döllingeren keresztül — a személyes kapcsolat, mivel az ez év januárjában arról számolt be Actonnak, hogy levelet kapott Höflertől, melyben az teljes csalódottsággal szól az osztrák viszonyokról.6 3 Acton és szerkesztőtársainak Ausztria iránti baráti érzelmeire persze felfigyeltek az osztrák külügyi propagandáért felelős körök is. Jól tudjuk, hogy az 1860-as évek kezdetétől fogva az osztrák kormányzat nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a diplomáciai elszigetelt helyzetből a külföldi sajtón keresztül igyekezzék a nyugat-európai államok közvéleményéhez fordulni.6 4 1862-t megelőzően nincs adatunk a közvetlen kapcsolatfelvételre, ekkor azonban az osztrák kormányzat kísérletet tett arra, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek Richard Simpsonnal és Actonnal annak érdekében, hogy a The Rambler utódjaként 1862-től megjelenő Home and, Foreign Review-n keresztül befolyásolhassák az angol közvéleményt. Elképzelhető, hogy közreműködött ebben gróf Apponyi Rudolf is, de ebben Acton sem volt egészen biztos. Mint írta, ha Apponyi tudott is a dologról, bizonyára Lord Granville-re való tekintettel nem akart közvetlenül Actonhoz fordulni. 1862. június elején Acton arról számol be Döllingernek, hogy Rechberg Acton közreműködésével Angliában folyóiratot kívánt volna alapítani Ausztria és a katolikus hatalmak védelmére. Acton Itáliával kapcsolatos nézetei azonban — mint írja —, bármilyen ,jó osztrák is Acton", meghiúsították a tervet.65 Simpson viszont arról tájékoztatja, hogy ugyanerről tárgyalt Rechberg Robert Edmund Chester Watersszel is Bécsben, de a terv ebben a formában sem valósult meg, s ezután közelednek az osztrák politikusok Actonék lapjához. Mind Simpson, mind Acton azzal érvelt, hogy sokkal előnyösebb lenne az osztrák kormány számára is, ha egy független lap hasábjain fejtené ki esetenként nézeteit, mintha egy mindenki által tőle függőnek tekintett lapot hozna létre. Simpson a következőt fejtette ki Waters előtt: „Még ha nincsenek is a tárgyalópartnerek megelégedve a The Rambler-rel (minthogy azt mondta, hogy nincsenek), végiggondolták-e, milyen jelentéktelen tényezőnek számít Angliában egy olyan folyóirat, mely egy idegen kormány fizetett orgánuma? Nem lenne-e sokkal jobb, ha kihasználnánk a szerkesztőségi cikk és az önálló cikk közötti különbségtételt? Azt mondtam neki, hogy esetenként, amikor a cikkekben kifejtettek egybeesnek a szerkesztők véleményével, szerkesztőségi cikkekként jelenhetnének meg az írások. Ha pedig nem ez a helyzet, önálló cikként látnának napvilágot, magukért állnának jót, de azzal az előnnyel, hogy egy független lapban jelennek meg." Acton azonban nagyon óvatosan felel Simpsonnak, célként az esetenkénti cikkek közlését, rendszeres levelezést és rendszeres információszerzést jelöl meg az Aktuális Hírek (Current Events) rovat számára, de hangsúlyozza az önállóság és a cselekvési szabadság fenntartásának szükségességét, s figyelmezteti Simpsont, ne árulja el, hogy korábban Meyer már írt a The Rambler számára.66 Június végén, július
