Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1153 ták viselkedését, ezért Szeremlei Györgynek, a szabolcsi szabadcsapat főhadnagyának közreműködésével elfogták és Polgárra akarták kísértetni. Kiss Kálmán ezután szökni próbált, de elfogták, s átadták a katonai hatóságnak. Vallomásában elmondta, hogy Sáros megyében szenvedett kárát akarta pótolni a „schwarzgelb" Dessewffy birtokán. „Folyó évi febr. 22-én Miskolcon voltam Görgei tábornok úrnál és kértem tőle Sáros megyei káromra nézve kártalanítást. 0 engem a Honvédelmi Bizottmányhoz utasított, melynek panaszomat előadjam, és melytől ügyem eldöntését várjam. Erre azt feleltem, ha ezt tudom, hogy ily úton kaphatom csak meg káromat, még akkor, midőn Sárosba egy szakasz huszárral a tábornok úrtól fentebb említett két Semsey és Medveczki elfogatására kiküldettem, magamat a Semseyk jószágából önhatalmilag kártalanítottam volna. Erre a tábornok úr azt felelte, hogy jó volt nem tenni, mert olyan tettesre főbelövés a büntetés". A Gózon Lajos őrnagy vezette hadbíróság Kis Kálmánt kötél általi halálra ítélte, ezt Poeltenberg ezredes kegyelem útján főbelövésre változtatta. Görgei megerősítette az ítéletet, s azt március 13-án reggel 5 órakor végrehajtották. HL 1848-49. 20/501, a-e. V ö. Görgey István II. 39-41. 138

Görgey Artúr I. 329-334. Görgei azt állítja, hogy ekkor még nem voltak biztos hírei Klapka tarcali és bodrogkeresztúri győzelmeiről, (uo. 171-172.) Lehet, hogy biztos hírei nem voltak, de Szemere jan. 22-i leveléből, a hadügyminisztérium jan. 24-i első parancsából értesülhetett róluk. A két győzelemről a Debrecenből jan. 25-én visszautazó Ludvighnak is tudnia kellett, hiszen a 23-i győzelem híre is megérkezett 24-én. Ld. erre KLÖM XIV 209-211. Mivel azonban a hadügyminisztérium első jan. 24-i parancsában továbbra is Klapka védelmi állásáról esett szó, nem volt jogosulatlan az a feltételezés sem, hogy Schlik csakugyan megverte Klapkát, s most egész erejével Görgeit fenyegeti. Az egyelőre megállapíthatatlan, hogy Ludvigh eljövetelekor tudott-e már arról, hogy a cs. kir. csapatok tiszafüredi átkeléséről szóló hír téves volt. 139

A hadműveletekre ld. Görgey Artúr I. 335-340. és Klapka: Nationalkrieg I. 228-232. A magyar hadműveleteket ennek alapján ismerteti Rüstow, Gelich és Breit is. Az osztrák iratanyagot is feldolgozta Borús: Dembinski 134-138. Klapka futárának nevét nem ismerjük. Szemere kormánybiztosi számadásai szerint e napokban két futárt indítottak Görgeihez. Az egyik Komáromy József alispán tisztje volt, ő febr. 5-én indult. Valószínűbb azonban, hogy a Kassáról febr. 6-án érkezett, s még aznap Görgeihez induló Zsarnay Pál kézbesíthette az üzenetet, mert Klapka febr. 5-i levele — amelyben a támadás egy nappal való elhalasztását kérte Görgeitől — csak Kassa bevétele után érkezett meg Görgeihez. MOL Szemere kb. ir. Számadás. No. 65., 68. és Klapka febr. 20-án kelt jelentése. MOL OHB 1849:4102., közli Steier II. 73-76. 140

Klapka, 1986. 94., Klapka tábornok a Kossuth-Görgei ügyről. Correspondance de Pesth. 1881. márc. 5., Görgey Artúr I. 341. 141

A Perczel-hadtest feladatáról tájékoztat Mészáros Lázár hadügyminiszter jan. 17-i értesítése Klapkához. MOL Vegyes. 13. doboz. d. sz. Perczel hadtestének jan-i működésére ld. Vázlat a Perczel-hadtestről a felállítástól a feloszlatásig. 1848 szeptember - 1849 január 27. Lenkeíi Ferenc fordításában közli Hermann: Perczel 122-127., Borús József: A Perczel-hadtest januári ellentámadása. HK 1961/2., Borús: Dembinski 90-108. és 111-113., Hermann, 1986., Kedves Gyula: A 48. honvédzászlóalj története az 1848-49-es szabadságharcban, alakításától Budavár bevételéig. HK 1990/2. 109-113., Hermann Róbert: A 47. honvédzászlóalj története. (In:) Molnár András szerk.: A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. Zalaegerszeg, 1992. 142-146., Hermann Róbert: Az 56. honvédzászlóalj története, uo. 211-214. 142

KLÖM XIII. 939-940. és XIV 15-16. 143

MOL Görgey-lt. Iktatókönyv. No. 404. A levelet Görgei jan. 9-én kapta meg. Perczel ezen a napon a Kecskemét városához intézett levelében arról írt hogy a magyar ügy nem áll rosszul. „Én 16 ezer emberrel, Görgei mintegy 20 000, Mészáros 15 000-re még mindég készen áll a hon védelmére. Komárom, Pétervárad, Eszék a mienk. Erdély nagyrészt visszafoglalva". Közli Iványosi-Szabó Tibor szerk.: A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 1988. 376. 144

Téves keltezéssel közli Supka Géza: 1848-1849. S. a. r. Fábri Anna. Bp., 1985. 463-464. A levél eredetije Supka szerint megsemmisült a bécsi Justizpalast 1928-as leégésekor. Ez azonban tévedés, a levél ma is megvan. ÖNB HSS Ser. n. 358. II. 117. f. 145

KLÖM XIV 59. és 71. 146

A levél eredetije elveszett, tartalmára Csány jan. 11-i válaszleveléből és Kossuth — Hunfalvy Pál által lejegyzett — ismertetéséből tudunk. MOL Csány-ir. 13. doboz. Nem iktatott fogalmazványok, és Hunfalvy 152. A levél keltette politikai hullámokra ld. Hermann, 1986. 147

MOL OHB 1849:261.