Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1151 115 Görgey István I. 148-149. A kiküldetésről megemlékezik Duka Tivadar 1850-es emlékirata is. MOL Klapka-iratai. 6. doboz. 22. tétel. Duka Tivadar levelei. 116 A szabadságharc hadtörténetéről szóló munkák többségében azt az állítást olvashatjuk, hogy Görgei már jan. 14-én, Selmecbányán megkapta Kossuth levelét, „melyben az őt a váci nyilatkozvány ösvényétől óva inté". A tévedés azonban nyilvánvaló, mert 1. Görgei Selmecbányán nem kaphatott Kossuthtól olyan levelet, amelyben a váci nyilatkozatról szó esik, mert az OHB elnöke jan. 15-én szerzett tudomást a nyilatkozatról Perczel aznap írott jelentéséből. 2. A jan. 10-i Kossuth-levél csak jan. 18-án érkezett meg, erre bizonyíték az eredetin található feljegyzés: „Selmec, január 18-án 1849". HL 1848-49. 8/531. - A tévedés alapja Klapka: Nationalkrieg I. 153. Mivel a vonatkozó rész alapjául Duka Tivadar emlékirata szolgált, ebben pedig nincs szó az ominózus levélről, az egészet Klapka elmeszüleményének kell tartanunk. (Ld. erre Kosáry Domokos: Klapka György és Duka Tivadar. (In:) Glatz Ferenc szerk.: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Bp., 1993. 319-322. о.) A téves adatot átvette Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. 2. kiadás. II. k. Pest, 1862. 69., Rüstow: I. k. 171., Horváth Mihály II. 226., Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848 és 1849. évi forradalom idejéről. Pest, 1868. И. k. 18. (ő 13-át ír), Gelich II. 314., Breit I. 226., Stróbl von Ravelsberg 23-24., A feldunai hadtest 59., Pethő Sándor-. Görgey Artúr. A hadműveleteket leírta Julier Ferenc. Bp., é. n. [1930.] 187., Pusztaszeri 126. - Nem ír dátumot, de összefüggést tételez fel a levél és a váci nyilatkozat között Pszotka 23-24. és Deák István 250-251. - A tévedést hihetővé tette Görgey Artúr I. k. 318-319.: „Még közvetlenül Selmecbányára érkezésem után parancsot kaptam Mészáros hadügyminisztertől, hogy rögtön vonuljak a Felső-Tisza felé, és ott Klapka akkori ezredessel közösen — aki éppen akkor vette át a hadügyminisztertől annak gróf Schlik cs. kir. altábornagytól ismételten alaposan megvert hadtestét — Schlik ellen hadakozzam". Ez esetben vagy a tábornok emlékezőtehetségének megbicsaklásáról van szó, hiszen az utasítást Vetter írta alá; de az sem elképzelhetetlen, hogy emlékiratai írásakor afféle emlékeztetőként felhasználta Klapka munkáját is. - A dátumbeli tévedésre rámutatott Steier. Beniczky 112. és Steier II. 21., bár a váci nyilatkozat és a levél között ő is összefüggést tételez fel. Barta István Horváth Mihály i. h.-hez írott kommentárjában megállapította, hogy Kossuth jan. 10-i levelében szó sincs a váci nyilatkozatról. Nagy László - Rohonyi Gábor - Tóth Gyula szerk.: Szemelvények a magyar hadtörténelem tanulmányozásához. A vonatkozó részt összeállította Barta István. Bp., 1955. II. к. 125. A levél jan. 18-i érkezéséről legutóbb Borús: Dembinski 189. és 361. írt, bár az a megállapítása, hogy „a tábornok annyi fáradságot sem vett magának, hogy válaszolt volna Kossuthnak", nem állja meg a helyét. 117 Gelich II. 314-315. és Pszotka 23-24. (Gelich információi magától Tóthtól származtak). Tóth Bódog kérvényét ld. MOL HM Ált. 1849:1546. A kinevezés jan. 18-án meg is történt. Febr. 8-án újabb beadványban kérte, hogy mivel hadnagyi fizetése kevesebb, mint a fogalmazói volt, továbbra is előző fizetését kaphassa, uo., 1849:2546. Életrajzát Id. Bona, 1988. 610-611. 118 Görgey Artúr I. 319. 119 Tehát nem 24 000, hanem 16 000 fő. Ld. erre a 26. és 52. jegyzetet és a hozzá kapcsolódó szöveget. 120 KLÖM XIV 210-211. Kossuth levele szerint Görgeytől „jött egy küldött. Pár sorral csak, nehogy írásai valamiképp az ellenség kezébe kerüljön. A többit szóval. Ludvigh volt a szóhozó." Eszerint elképzelhető, hogy Görgei levelét Tóth Bódog vitte Debrecenbe. - A 30 000 főnyi ellenség lekötése erős túlzás; Görgei Csorich, Simunich és Götz csapatait összeadva kb. 16 000 főt, tehát serege létszámának megfelelő erőt foglalkoztatott, azonban így is jóval többet, mint amennyit Perczel és Klapka hadtestei akár az arányokat, akár a számszerű összeget nézve feltartóztatott. A bányavárosokban a feldunai hadtest három teljes zászlóaljjal egészült ki: az újonnan szervezett 1. és 2. besztercebányai (később 51. és 124. honvéd) zászlóaljakkal és a nógrádi önkéntes mozgó nemzetőrzászlóaljjal (62. honvédzászlóalj). Ide számítandó még a 15. honvédzászlóalj három százada és Beniczky három század vadásza is. Ezek összlétszáma a febr. 18-i harcrend szerint 2894 fő volt. HL 1848-49. 14/72. Stróbl von Ravelsberg 2390 főt ír, s a két besztercei zászlóaljat 50. és 51. honvédzászlóaljként jelöli. 361-363. 121 Eredeti tisztázata: MOL Görgey-lt. b/10. fasc. Másolata uo. OHB 1849:770. Az eredeti tisztázat alapján közli Görgey István I. 172., Waldapfel III. 71-72., Szemere 340-341. A másolat alapján Steier II. 32-33. 122 MOL Görgey-lt. Iktatókönyv. No. 465. Az utasítást Vetter írta alá.
