Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1135 az ellenség zömét Klapkától elvonni. Ezért hagyjon fel a Schlik elleni támadás tervével, s várjon addig, amíg a feldunai, a Perczel- és az alsó-magyarországi (bácskai és bánsági) hadtestek megérkeznek.203 Január 27-én Kossuth hosszú levélben mondott köszönetet Klapkának addigi győzelmeiért, s ekkor említette először, hogy az egyesítendő sereg hadműveleteit Dembinski vezetné, ,,ha fővezért nem nevezhetnénk".204 Másnap, január 28-án Klapka „civil ruhában s ilyen útlevéllel" Tiszafüreden át futárt indított Görgeihez.205 E nap éjjelén a felső-tiszai hadtest utóvédje, miután a hadtest átkelt a Tisza bal partjára, félreértés folytán felgyújtotta a tokaji Tiszahidat. Szemere ezt jelentette az OHB-nak, s mellesleg arról panaszkodott, hogy Görgeiről semmi hír. Ezért azt tanácsolta, hogy „hívassék vissza vagy engedelmeskedjék".206 Január 29-én Szemeréhez futár érkezett Nyíregyházáról. A futár Balmazújvároson átutazva, találkozott Görgei futárával, akitől azt hallotta, hogy Görgei kénytelen volt feladni Selmecbányát, s hogy január 27-én Kassán akart lenn. Szemere e híreket közölte Klapkával, s hozzátette: „Ez fontos körülmény, s ha valósul, eleve némi készületek teendők."207 Valószínűleg ezen a napon megérkeztek Kossuth előző napon Klapkához és Szemeréhez írott levelei is. A Klapkához írott levélről csak azt tudjuk, hogy Kossuth egy hadműveleti tervet közölt benne.20 8 A Szemerének szóló levélben Luzsénszky jelentése alapján beszámolt Selmecbánya elvesztéséről, s arról, hogy Görgei „fele seregével Kassa felé jő, ha igaz, akkor Schlik 3 tűz közé kerül".209 Klapka valószínűleg már e hírek alapján utasította Csermelyi Lajos őrnagyot, vezérkarának főnökét arra, hogy mielőbb állíttassa helyre a tokaji hidat. Erre azért van szükség, írta, mert az ellenség minden valószínűség szerint „Görgeitől fenyegetve Kassa felé húzódott. - Nekünk tehát előre kell mennünk, hogy a kombinált operációt lehetővé tegyük, és Görgei tábornokot ne tegyük ki vereségnek".21 0 A tokaji híd felégetéséért Kossuth nagyon neheztelt. Január 29-én írott levelében felháborodott hangon követelt szigorú nyomozást a felelősség ügyében Klapkától, mondván, hogy ezzel a hadtestet az előrenyomulás lehetőségétől vágták el, „és ha Görgei jő, merre egyesül Önnel?"21 1 Másnap Szemere is megkapta a magáét a tokaji híd felégetése miatt. Kossuth felrótta neki amiért nem akadályozta meg, hogy a híd használhatatlanná tételét egy olyan tisztre bízzák, akit „Ön máirégen árulónak vagy gyávának bélyegzett, s ezen ember a hidat elégeti, s így Görgeit, ha jőni talál, Klapkától elvágja, veszélybe dönti..."212 Január 30-án megérkezett az a futár, akit Görgei még január 25-én vagy 26-án indított útnak Besztercebányáról, s aki a nála lévő leveleket kénytelen volt útközben elégetni. „Szóval azt mondá — jelentette Szemere —, Görgei részint Liptón, részint a Garam völgyén Szepesbe ment január 25-26-án." Ebből világossá vált, hogy Görgei január 27-re semmi esetre sem érhetett Kassára. Szemere úgy vélte, hogy a feldunai hadtest a jelentés megérkezésének pillanatában talán máielérte Eperjest és Kassát. Attól tartott, hogy Schlik és Schulzig csapatai Gömör és Nógrád megyébe vetik magukat, s ott egyesülnek a főerőkkel.213 Szemere ekkor már megkapta Vasváry Károly jelentését is, amely szerint Schulzig arra a hírre,
