Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
1126 HERMANN RÓBERT szükségleteiről, illetve az ellenség mozdulatairól. Utasította a tábornokot, tartsa Szolnokot, ameddig lehet, s a levél végén megjegyezte: „Naponkénti tudósításait elvárom".145 Perczel e két rendeletre indulatosan reagált, s egyrészt megvádolta az OHB-t azzal, hogy „az ország vagyonát pazariák, és az aranyat, ezüstöt eltakaríták, s így a futást mintegy előre készíték". Egyes kortársi tudósítások szerint emellett kijelentette, hogy „a képviselők a katonák nélkül ne merjenek alkudozni, mert a katonák adják oda életeiket a hazáért". (A kitétel nagyon emlékeztetett Görgei váci nyilatkozatának 4. pontjára). E levélben Görgeit sem kímélte, de hogy ezüttal mivel vádolta tábornoktársát, nem tudjuk. A levél tartalmának kiszivárgása komoly gondokat okozott Kossuthnak az országgyűlésen még akkor is, amikor Perczel, belátva elhamarkodottságát, rendezte viszonyát az OHB-val. A közvéleményben ugyanis abban a formában terjedt el a levél tartalma, mintha Perczel a parlament szétkergetésével fenyegetőzött volna.146 A Perczel hadteste előtt járó tartalék hadtest (később hadosztály) parancsnoka, Répásy Mihály vezérőrnagy nem ragadtatta magát ilyen szélsőségekre. Január 8-án többek között arról értesítette az OHB-t, hogy „Perczel Mór tábornok úr értesíttetése szerint az ellenség még eddig nem terjeszkedett ki Pesten kívül, csak egy csapat követi Görgeit".14 7 Január 10-én Perczel már Szolnokon volt, s nem lehetett tudni, meddig szándékozik folytatni visszavonulását. Aznap meg is írta az OHB-nak, „a Tiszán innen nem szándékom csatát elfogadni, és ezt csak T[örök]sz[ent]miklós és Szolnok között fogom szoríttatás esetében tenni. (...) A veszély most főleg itt érheti hazánkat, miért minden erő ide utasítandó".148 Január 13-án már egyenesen arról írt Répásynak, hogy Debrecen alá szándékozik vonulni. Ennek indokául „részint [részben - H. R.] újonc táborom rendezését", illetve a „Görgei táborában történőkről" kapott újabb tudósításokat jelölte meg. Répásy nem helyeselte ezt a lépést, s véleményét mind Perczellel, mind az OHB-val közölte.149 A Görgei táborára vonatkozó sejtelmes közlés tartalmáról csak január 14-én Kisújszállásról, az OHB-hoz intézett jelentésből nyerhetünk pontos felvilágosítást: „Görgei ide mellékelt proklamációit törzstisztjeim a legnagyobb nehezteléssel és botránkozva olvasák." Perczel valószínűleg a váci nyilatkozatra célzott. Sietett is mindjárt a jelentés elején leszögezni: „A parancsom alatt álló hadseregben miként eddig is semmi oly lépés nem történt, mely akár meghasonlásra, akár a Honvédelmi Bizottmány tekintélyének megrongálására lett volna irányozva, űgy illesmi [!] ezután sem fog történni. Miért is a Honvédelmi Bizottmány a haza megmentésére vonatkozó intézkedéseiben az én és seregem buzgó közremunkálására és erészbeni intézkedései teljesítésére bizton számíthat." Ugyanakkor Répásy tanácsát megfogadva közölte, hogy serege ugyan „Debrecen felé vonul, azonban nem Debrecenbe", Répásynak már azt is megírta, hogy legfeljebb Nádudvarig szándékozik visszavonulni.15 0 Perczel ezen a napon találkozott Kollár Jánossal, Békés vármegye megbízott hírnökével. Kollár jelentése szerint Perczel elmondta, hogy Jelenleg talpra esett serege 18 ezer ember, 37 ágyú. Bemet várja 10 ezerrel, Görgeit válogatott seregével s Mészárost 12 ezerrel, valamint az alsó vidékieket. A tábornok az összevonuló sereget amúgy odavetőleg 50 ezerre teszi, s ez majd
