Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

1126 HERMANN RÓBERT szükségleteiről, illetve az ellenség mozdulatairól. Utasította a tábornokot, tartsa Szolnokot, ameddig lehet, s a levél végén megjegyezte: „Naponkénti tudósításait elvárom".145 Perczel e két rendeletre indulatosan reagált, s egyrészt megvádolta az OHB-t azzal, hogy „az ország vagyonát pazariák, és az aranyat, ezüstöt eltakaríták, s így a futást mintegy előre készíték". Egyes kortársi tudósítások szerint emellett ki­jelentette, hogy „a képviselők a katonák nélkül ne merjenek alkudozni, mert a katonák adják oda életeiket a hazáért". (A kitétel nagyon emlékeztetett Görgei váci nyilatkozatának 4. pontjára). E levélben Görgeit sem kímélte, de hogy ezüttal mivel vádolta tábornoktársát, nem tudjuk. A levél tartalmának kiszivárgása ko­moly gondokat okozott Kossuthnak az országgyűlésen még akkor is, amikor Per­czel, belátva elhamarkodottságát, rendezte viszonyát az OHB-val. A közvélemény­ben ugyanis abban a formában terjedt el a levél tartalma, mintha Perczel a par­lament szétkergetésével fenyegetőzött volna.146 A Perczel hadteste előtt járó tartalék hadtest (később hadosztály) parancs­noka, Répásy Mihály vezérőrnagy nem ragadtatta magát ilyen szélsőségekre. Ja­nuár 8-án többek között arról értesítette az OHB-t, hogy „Perczel Mór tábornok úr értesíttetése szerint az ellenség még eddig nem terjeszkedett ki Pesten kívül, csak egy csapat követi Görgeit".14 7 Január 10-én Perczel már Szolnokon volt, s nem lehetett tudni, meddig szándékozik folytatni visszavonulását. Aznap meg is írta az OHB-nak, „a Tiszán innen nem szándékom csatát elfogadni, és ezt csak T[örök]sz[ent]miklós és Szol­nok között fogom szoríttatás esetében tenni. (...) A veszély most főleg itt érheti hazánkat, miért minden erő ide utasítandó".148 Január 13-án már egyenesen arról írt Répásynak, hogy Debrecen alá szándékozik vonulni. Ennek indokául „részint [részben - H. R.] újonc táborom rendezését", illetve a „Görgei táborában törté­nőkről" kapott újabb tudósításokat jelölte meg. Répásy nem helyeselte ezt a lépést, s véleményét mind Perczellel, mind az OHB-val közölte.149 A Görgei táborára vonatkozó sejtelmes közlés tartalmáról csak január 14-én Kisújszállásról, az OHB-hoz intézett jelentésből nyerhetünk pontos felvilágosítást: „Görgei ide mellékelt proklamációit törzstisztjeim a legnagyobb nehezteléssel és botránkozva olvasák." Perczel valószínűleg a váci nyilatkozatra célzott. Sietett is mindjárt a jelentés elején leszögezni: „A parancsom alatt álló hadseregben miként eddig is semmi oly lépés nem történt, mely akár meghasonlásra, akár a Honvé­delmi Bizottmány tekintélyének megrongálására lett volna irányozva, űgy illesmi [!] ezután sem fog történni. Miért is a Honvédelmi Bizottmány a haza megmen­tésére vonatkozó intézkedéseiben az én és seregem buzgó közremunkálására és erészbeni intézkedései teljesítésére bizton számíthat." Ugyanakkor Répásy taná­csát megfogadva közölte, hogy serege ugyan „Debrecen felé vonul, azonban nem Debrecenbe", Répásynak már azt is megírta, hogy legfeljebb Nádudvarig szándé­kozik visszavonulni.15 0 Perczel ezen a napon találkozott Kollár Jánossal, Békés vármegye megbízott hírnökével. Kollár jelentése szerint Perczel elmondta, hogy Jelenleg talpra esett serege 18 ezer ember, 37 ágyú. Bemet várja 10 ezerrel, Gör­geit válogatott seregével s Mészárost 12 ezerrel, valamint az alsó vidékieket. A tábornok az összevonuló sereget amúgy odavetőleg 50 ezerre teszi, s ez majd

Next

/
Thumbnails
Contents