Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1121 nuár 19-én Tóth kapott egy levelet a hadügyminisztériumhoz „Görgei hadteste szükségletei fedezése tárgyában", s ezzel visszatért Debrecenbe. Nem tudjuk pontosan, mikor érkezett meg oda, de január 27-én már e futárszolgálatra hivatkozva kérte számfeletti hadnaggyá való kineveztetését Mészárostól.117 Mire gondolhatott Görgei, amikor olvasta Kossuth szemrehányó sorait és a hadügyminisztérium rendeletét? Emlékiratai szerint egyelőre nem szándékozott elhagyni a bányavárosokat, mert úgy vélte, hogy ottani tartózkodása továbbra is leköti az ellenség jelentős erőit.11 8 Ebben az értelemben írt Kossuthnak futár útján és üzent is a Ludvigh János szepesi kormánybiztos útján. Az üzenet tartalmára Kossuth január 24-én Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztoshoz írott leveléből következtethetünk: „Resultatum: hogy gyenge az ereje (2/3-dal gyengébbnek mondja, mint én és Vetter gondoljuk),19 hogy nem mozdulhat, mert nincs cipője - hogy ő híve a hazának (de úgy látom, nagyon hiú), engedelmeskedne is, nem is, azt mondja, ha ő oda nem megyen, most Windisch-Grätz minden erejét seregének a mi nyakunkra tolja — de így utána nyomult több mint 30 000 ember, azt elvonta nyakunkról és sakkban tartja —, ha jön ide, utána jön az ellenség is, és több ellenséget kapunk, mint segítséget — míg az ő ottléte nekünk is 30 000 ellenséggel kevesebb — és amellett az ő ottléte annyi, hogy az ellenség Felső-Magyarországot magáénak nem mondhatja."120 Nem tudni, hogy Görgei pontosan mikor küldte ezt az üzenetet, de mivel az újabb hadieseményekről még nem szólt benne, Ludvighnak legkésőbb január 20-án kellett elindulnia. Január 20-án a felső-tiszai hadtest mellett működő teljhatalmú országos biztostól, Szemere Bertalantól érkezett levél. Szemere január 17-én írott levelében tudatta Görgeivel a felső-tiszai hadtest élén beállott változást. Nem tudott még Görgeinek a bányavárosokba vonulásáról, mert óvta a tábornokot a Bécs elleni támadás tervétől. Kérte, hogy minél előbb egyesüljön a többi hadtesttel, vagy legalább hadtestének egynegyedét, egyötödét küldje Schlik hátába, a többivel pedig a Tisza felé tartson.12 1 Másnap, január 21-én két újabb futár érkezett. Az egyik a hadügyminisztérium vezérkari osztályának január 16-i utasítását hozta az új harcrend és állománykimutatás beküldésére.12 2 A másik, Kuppis Vilmos (vagy Gusztáv) által hozott január 18-i üzenetben pedig Klapka kérte Görgeit, hogy küldjön egy erős dandárt erősítésként Schlik kiűzésére.12 3 Január 22-én pedig megérkezett a két, Kossuth által küldött kormánybiztos, Luzsénszky Pál és Ragályi Ferdinánd is. Ok is levelet, üzenetet hoztak Szemerétől, amely nagyjából megegyezhetett a főkormánybiztos január 17-i levelében foglaltakkal. A kapcsolatfelvételtől az egyesülésig. A feldunai hadtest útja a bányavárosoktól Kassáig, 1849. január 23. - február 11. A Ludvigh János kormánybiztos útján küldött üzenet és Luzsénszkyék megérkezése után Görgei egy ideig azt sem igen tudta, hol áll a feje. A Guyon-hadosztály január 21-i szélaknai, s az általa személyesen vezetett különítmény ja-
