Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1109 óvják a népet a zsarolástól, megbüntetik az árulókat. Jelentéseiket mind Kossuthnak, mind Csánynak meg kell küldeniük.4

0 A nyílt rendelet mellett készült egy külön utasítás is Luzsénszky és Ragályi hatásköréről és feladatairól. Ennek ez iratnak csak egy aláíratlan tisztázata maradt fenn az OHB iratai között. Ez az irat egyedül az államjavak megőrzésére vonatkozó részében bővebb a nyílt rendeletnél. Eszerint „a közpénztárakkal azon hatóságokban, melyekben feldunai tábor működend, belátásuk szerint — és egyedül csak Önök —, úgy a bányákkal is rendelkezhessenek, figyelemmel lévén, hogy ezek nem mint jövedelmi, hanem mint hasznos cserét szolgáltató források tekintendők". Az irat inkább Frideczky megbízatásának érvénytelenítéseként fogható fel, s egyértelmű utalást tartalmaz Görgei január 5-i, Csányhoz intézett levelére is.41 A két kormánybiztos kiküldetéséről Kossuth értesítette Gorge it is. E levél szerint „a kormánynak mindig elve volt, miszerint haderejét a kormányzat egyik orgánumának, és soha különálló katonaságnak nem ismerte". Görgei egy december 9-i levelére utalva megjegyzi, hogy a tábornok maga is szükségesnek látta, amikor a katonai intendantúra felállítását javasolta, hogy a kormányt polgári biztosok képviseljék a hadseregnél.42

Ez utóbbiak feladata az, hogy a „kormány által kitűzött irány a hadjáratokban feltétlenül megtartassák". Kossuth Görgeinek is megküldte másolatban a Luzsénszkynek és Ragályinak adott nyílt rendeletet és az utasítást. Végül emlékeztette Görgeit azon ígéretére, „melyet akkor nyilvánított előttem, midőn Magyarország legnagyobb serege vezérletét Tábornok úr kezeibe tevém", s arra, hogy „Tábornok úrért a nemzetnek én vagyok saját becsületemmel felelős".43 Kossuth ezután Csány útján 5000 pengőforintot utalt a két biztosnak.4

4

Január 15-én pedig Madarász László, az Országos Rendőri és Postaosztály vezetője utasította Debrecen város tanácsát, hogy a két kormánybiztos számára adjon útlevelet a Gömör megyei Osgyán helységéig.4

5

Madarász József nem mindig megbízható emlékezései szerint Luzsénszky aznap este még részt vett egy, Palóczy Lászlónál tartott összejövetelen, amelynek baloldali résztvevői az 1848-as alkotmány minden áron való fenntartása mellett foglaltak állást. Valószínűsíthető tehát, hogy csak másnap indultak el.4

6

Január 17-én haladtak át Miskolcon, ahol Szemere Bertalantól is kaptak egy Görgeinek szóló levelet. Január 19-én Losoncon voltak, és 22-én érkeztek meg Besztercebányára.4

7 Kossuth még a nyílt rendelet kiállításának napján, január 13-án megkapta Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos két, január 8-án kelt, az OHB-hoz, illetve Csányhoz intézet jelentését. Ezekből értesült arról, hogy Görgei Lipótvár felé tart, és Simunich ellen készül működni. 4

8

Beniczky január 12-i levele 14-én érkezett Debrecenbe. Beniczky ebben tudatta, hogy Léván értekezett Görgeivel a teendőkről. Görgei 21 000 főnyi seregével Simunich megsemmisítésére Nyitra felé siet, a es. kir. főerők követik, s 11-én Ipolyságnál utóvédi ütközetre került sor. Frischeisen és Húrban csapatai (valójában Götz vezérőrnagy hadosztálya) elfoglalták Turóc megyét és Körmöcbányát veszélyeztetik, s Besztercebánya felé és 800 főnyi „rabló csoport" közeledik. Attól lehet tartani, hogy a es. kir. fősereg egy része is Selmecbánya felé, s onnan Lévának veszi útját. A bányavárosokat összesen