Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1107 hogy január 4-én a Mészáros Lázár vezette felső-tiszai hadtestet súlyos vereség érte Kassánál. A Mészároshoz január 2. után útba indított erősítések ekkor még nem érkeztek meg, s félő volt, hogy a hadügyminiszter még ezek birtokában sem lesz képes megállítani Schlik előnyomuló hadtestét. Vetter Antal vezérőrnagy, helyettes hadügyminiszter január 6-án Törökszentmiklóson közölte Klapka György őrnaggyal, a január 2-i haditerv egyik szerzőjével, hogy a haditervet módosítani kell. Vetter úgy vélte, az előállott kedvezőtlen helyzeten csak úgy lehet javítani, ha Görgeit felszólítják, a bányavárosokból a Hernád és a Felső-Tisza felé siessen mielőbb.32 Vetter, Debrecenbe érkezve, találkozott Kossuthtal, akit erősen nyugtalanított a feldunai hadtest sorsa. Vetter megbeszélte Kossuthtal a követendő haditervet, intézkedett a felső-tiszai hadtest megerősítéséről. Kossuth Mészáros utódjává már január 9-én kinevezte Klapka György őrnagyot, immáron ezredest. Schlik előnyomulását megállítandó, hirtelen szükség lett e feldunai hadtestre, hiszen megérkezésére előbb lehetett számítani, mint a bácskai és bánsági csapatokéra, így fölöslegesnek látszott a Lipótvár felmentését célzó hadmozdulat, hiszen a veszély sokkal közvetlenebbnek látszott, hogysem a hadszíntér egy ilyen távoli pontján végrehajtott elterelő hadmozdulat elháríthatta volna azt. A haditerv megváltozásáról amely megfelelt Csány elképzeléseinek is, Vetter január 12-én értesítette Görgeit: „Miután Schlik osztrák hadvezér Mészáros hadügyminiszter úr seregét Kassánál megverte, és jelenben előőrségeit Sárospatak felé helyezte, ezáltal pedig Debrecent, a kormány székhelyét veszéllyel fenyegeti, okvetlen szükségessé válik, miszerint fővezér úr az előbbi diszpozíciókat oda változtassa, hogy Klapka ezredes seregével, ki Mészáros hadügyminisztertől serege vezényletét általvette, és jelenben Tokajban tartja főhadiszállását, haladéktalan egyesülvén, Schlik seregét szétverve, vagy legalább az országból kiutasítva, hazánknak Felső-Magyarországot biztosítsa; azután pedig rögtön akképp forduljon, hogy magát többi seregeinkkel összeköttetésbe tevén, az osztrák fősereg ellen imponáló állodást vehessen. Ezen hadi operáció pedig annál sürgetősebben megkívántatik, minthogy az osztrák fősereg előőrségei (Vorposten) Pestről jelenben már Gödöllőn vannak, és könnyen megtörténhetnék, hogy magát Schlik seregével összeköttetésbe teendi."33 A rendeletről a minisztérium értesítette Klapka ezredest is.3 4 A Görgeinek szóló utasítást Tóth Bódog, a hadügyminisztérium elnöki osztályának fogalmazója vitte Görgei táborába, bár eredetileg — az üzenet fontosságára való tekintettel — Korponay János őrnagyot, az elnöki iroda főnökét akarták megbízni a kézbesítéssel. Tóth Törökszentmiklóson találkozott Eisenhut századossal, aki Kossuth és Csány leveleit, meg 100 000 forintot vitt Görgei táborába. Ezután együtt folytatták útjukat.35 A két futáron kívül egy harmadik, egy rendőri biztos is indult Görgei táborába. Zerffy Gusztávot az OHB önálló hivatalaként működő, a belügyminisztériumból leválasztott Országos Rendőri és Postaosztály vezetője, Madarász László küldte ki, de megbízatásáról semmi közelebbit nem tudunk, s valószínű, hogy el sem jutott, illetve meg sem próbált eljutni Görgei táborába. Erre mutat az is, hogy már január 17-én újabb megbízatást kapott.36
