Századok – 1997
Közlemények - Sándor Pál: Kiadatlan levéltári források 1848-ból V/1083
KIADATLAN LEVÉLTÁRI FORRÁSOK 1848-BÓL 1095 Mesterházy Jánosa uradalmi ügyvéd jelentése a kormányszékhez A felsőmajorib ispánnak./, alatt zárt jelentése szerint az úgynevezett penteli csaliti szőlőbirtokosok, a szőlőiknél termett gabonából az eddig divatozott szokás ellenére a nyolcad kiadását megtagadták. — A penteli csaliti erdő 1802. évben adatott fel szőlő alá, amit a tisztségnél levő feladólevélnek puszta párja mutatja, olyc feltétel mellett, hogy minden egy vállalkozónak'1 szőlő alá 1200 négyszögöl, szőlőlábnak pedig 300 négyszögöl föld osztatott ki, oly feltétel mellett, hogy a beültetendő darab földtől a termésnek nyolcadát, a szőlőlábnak pedig minden 4 négyszögölétől egy pénzt köteleztessenek fizetni. Mivel azonban a vállalkozók a beültetésre kiosztott egész 1200 négyszögöleket szőlővel be nem ültették, hanem annak egy részében más veteményeket termesztettek, ezen termesztményekből, valamint a borból is a nyolcadot folyamatosan kiadták. Ezek folytán odajárul az alulírottnak alázatos véleménye, hogy az illető szőlőbirtokosok a járásbeli helyettes Főszolgabíró Úr, kinek vidékjében a kérdéses szőlők léteznek, által lennének felszólítandók az érintett adózás kiadására, s ha ennek is sikere nem lenne, a megyei bizottmánynak kellene az esetet bejelenteni és megkérni, hogy az illetőket egy kiküldöttség által az uradalom igazságos követelése felől meggyőzvén, azok ííltal az uradalmi járandóságot0 adassa meg. Mivel azonban az említett feladólevél puszta párban találtatik fel a tisztségnél, alázatosan kéri e hivatal' a T. Kormányszéket, hogy azt hiteles párban küldeni méltóztassék. Sőt, miután a kérdéses feladólevélben annak semmi nyoma nincs, hogy a beültetésre feladott, de be nem ültetett s más vetemények alá használt darab föld terméséből is kötelesek az illetők a nyolcadot kiadni, ha eziránt a T. Kormányszéknél bármely felvilágosító okirat találtatnék, azt is é hivatal közölni méltóztassék. Azt is alázatosan jelenti a hivatal, hogy a sármelléki lakosok^ az uradalomtól két évekre kilenced kiadása, és bizonyos napszámok szolgálata mellett bírt irtásföldektől a kilencedet tegnapi szinte' megtagadták. — Ezen földeket a sármellékiek eddig is kilenced kiadása, s holdjátúl évenként szolgálandó 3 gyalognapszám mellett bírták, de mivel az előbbi szerződések szerint, sem a haszonbérlő, sem a járandó napszámok) mennyisége soha nem változott, s ezt az uraságra nézve az alulírt törvényes tekintetben veszélyesnek látta; mivel továbbá az előbbi szerződésekben a holdszámok csak szemmérték szerint voltak kitéve, s az évenként egy holdtól szolgálandó három napot is keveslette, azon földeknek nyilvános árverés útján leendő kiadását tavalyi megrendelte, melynek eredménye az lett, hogy az eddig szolgált 1595 2/4 napszám helyett a.//, oldalasított' árverési eredeti lajstrom útmutatása szerint e napszámok 4013 3/4 napra szaporodtak. — A napszámok szolgálatát is már egy ízben megtagadták a haszonbérlők, azonban egy alkalommal Horváth Vilmos, alispán úr Keszthelyen létekor őket a dolog mibenléte felől felvilágosítván, azokat ámbár hanyagul, de mégis csak szolgálták. Tegnapi kilencedéskor azonban a 3./. alatt zárt folyamodást adván bé a tisztségnek, ámbár ebben úgy nyilatkoztak, hogy terméseik111 mennyiségének megolvasását nem ellenzik, amit midőn a tisztség megtenni akart, agyonveréssel lett fenyegetődzés mellett ismét nem engedték. — A tisztség az éppen Sármelléken foglalatoskodó helyettes szolgabíró, Salamon János úrnak a sármellékieknek ebbéli makacsságát bejelent-
