Századok – 1997
Közlemények - Sándor Pál: Kiadatlan levéltári források 1848-ból V/1083
KIADATLAN LEVÉLTÁRI FORRÁSOK 1848-BÓL 1085 sági földek szándékoltattak elfoglaltatni" s ezért a vagyoni- és személyi »bátorság biztosíttására tellyes hatalmú Miniszteri biztosoknak Csányi László és Széli József Urakat nevezték ki, kikhez a szükség esetére a kellő karhatalomért é Megyei Hatóság is fordulhat«."5 Mesterházy János, a keszthelyi uradalom ügyvédje pedig arról tudósítja a direkciót június 26-án Keszthelyről kelt levelében, hogy egy csomó embert besoroztak katonának a szerb támadás6 elhárítása végett s ezért különösen rossz a hangulat az amúgy is elégedetlenkedő parasztok közt, s „leginkább a szőlőhegyi lakosok közt a Mlgos Uraság s Tisztségei ellen az ingerültség a legnagyobb fokra hágott s a kitöréstől minden órán lehet tartani". Ezért azt javasolja az uradalmi vezetésnek, hogy a hangulat lecsillapítása céljából legalább a besorozottak családtagjait mentesítsék a feles rétek után járó napszámok beszolgáltatásától. Annál is inkább, mert azokat „a jelen zavarok közt" amúgy is lehetetlen behajtani.7 Több hasonló tartalmú jelentés mellett, elöljáróban, hivatkozunk még egyre. Ezt is Lehner János írta július 3-i keltezéssel Ollárból. Arról tudósít, hogy a csurgói uradalomban úriszéket nem lehet tartani, a folyamatban lévő úrbéri perekben pedig „semmi sem történt" a „Hazának jelen zavaros és veszélyes állapotában". A királyi kisebb haszonvételek gyakorlásában, a bormérést illetően „több visszaélés történt ez idő alatt". A volt jobbágyoknál „a foglalási vágy már eddig is igen feltűnő, hogy tehát ezeknél jövőre gát vettessen és az uradalmi birtok minden csonkítástól megóvasson, a határkérdések pedig eltávolíttassanak, czélirányosnak látja az alulírt, az uradalmi birtoknak azon részeit, mellyek polgári birtokkal ütköznek meg, árkok által elkülönözni".8 A családi levéltár 1849-ből is tartalmaz érdekes adatokat, mind a parasztok és az uradalmi tisztség nemzetőri szolgálatáról, mind pedig a jobbágyfelszabaítással kapcsolatos paraszti elégedetlenség formáiról a Festeticsek uradalmainak területén. Ezekre most nem térünk ki. Inkább megemlítjük a keszthelyi uradalomhoz tartozó Vonyarc és Vashegy hegyközségek lakóinak folyamodását Deák Ferenc igazságügyi miniszterhez. Ismeretes ugyanis, hogy Deák, különösen a nyári hónapokban számos folyamodványt kapott a jobbágyfelszabadítás módjával elégedetlen, vagy annak szabályait nem értő jobbágyoktól, illetve az őket képviselő ügyvédektől. Deák minisztériumát Budán, a régi országházban rendezte be. Miniszteri működésének kezdetén közzétette, hogy bárkit fogad és bármilyen magánfolyamodvány beadható titkárához, Tóth Lőrinczhez az István főherceg nevű szállóban (ma: V kerület Akadémia u. 1. szám), ahol fogadóóráit tartotta, naponként 9 és 11 óra között. Ezért az ország minden részéből felcsődült jobbágynép alaposan igénybe vette idejét. Jelen forrásközleményünkben egy hozzá írt jellemző folyamodást is közlünk. Ami az alább közölt forrásokat illeti, azokról röviden a következőket jegyezzük meg. 1. Az egyes iratfajtákat — függetlenül tárgyuktól — hagyományos módon, időrendben közöljük, a mai helyesírás szerint. 2. A régies, illetve az egykorú írásmódot minden esetben a szöveghez kapcsolt lábjegyzetekben tüntetjük fel.
