Századok – 1997
Közlemények - Kováts István: István nádor száműzetése és halála V/1063
1070 KOVÁTS ISTVÁN (Az ún. Amália-alapítványt még nagyanyja, az utolsó schaumburgi hercegnő hozta létre.) A jól tanuló diákok gimnáziumban, vagy reáliskolában folytathatták tanulmányait, erre a célra évenként kétszáz arany segélyt biztosított az érdekelt családnak. De nem feledkezett meg a betegekről és rokkantakról sem.3 8 1858-ig, tehát száműzetésének első tíz évében összegyűjtötte a kastélyban alkalmazottai gyerekeit minden este héttől kilencig. Itt tanulással töltötték az időt, ügyességi játékokat és értelemfejlesztő gyakorlatokat végeztek. Néha mesélt is a gyerekeknek. Az estét közös vacsorával fejezték be és úgy küldte a gyerekeket haza. Különösen bensőséges ünnep volt a karácsony este, arra nemcsak a gyerekeket hívta meg, hanem szüleiket is. Ifjú és öreg vendégeit gazdagon megajándékozva engedte el. Farsang idején a főherceg házibálokat és szórakoztató esteket rendezett és „a táncokban és szórakoztató játékokban maga is részt vett". Ezekre az estekre csak schaumburgiakat hívott meg, idegeneket ezekre nem engedtek be. Életrajzírója, Andres nem tesz említést, hogy ezeken az esteken kívül, nagy bálokat is és vadászesteket is rendeztek a kastélyban, amelyekre csak a környék főnemesei voltak hivatalosak. Pedig ilyen esték is voltak bőven. A gyerekeknek rendezett estekkel kapcsolatban Mainzban és Frankfurtban -— Anders szerint — furcsa pletykák terjedtek el, hogy a gyerek-esteknek csak az lett volna a célja, hogy a főherceg egy vagy több gyerekének létezését leplezzék, akik a főhercegnek egy alkalmazottja leányával való titkos kapcsolatából származtak. A rendelkezésre álló forrásjellegű adatokból semmi nyomát nem találjuk a szájról szájra járt pletyka nyomának. Mindenesetre Anders körmönfont tagadó fogalmazása olyan komplikált, hogy jogos kételyt támaszt, hogy nemcsak pletykákról lenne szó. Házasságon kívüli gyermekek létezése, valamint titkos házasságkötésekből származóké nem ritkaság a Habsburg-ház történetében. A gyermekekkel való foglalkozása a főhercegnek —• Anders szerint — olyan elfoglaltságot jelentett, hogy az valósággal élete feladatává lett, amelynek hatása segített neki a múlt keserű tapasztalataival megbékülni.39 A korabeli magyar sajtó jelentéseivel ellentétben a főherceg nem élt Schaumburgban egyáltalán visszavonultan egészen addig az időpontig, míg régi tüdőbaja nem újult ki, és egészségi állapota rohamosan nem rosszabbodott.4 0 Fél Európából érkező rokonai és barátai vendégeskedtek nála Schaumburgban. A főherceg viszontlátogatásokkal töltötte idejét, néha hónapokig, abban a magas körben, amelyben jól érezte magát. Szívesen látott vendége volt Adolf nassaui herceg, akivel István nemcsak baráti, hanem rokoni viszonyban is volt. Ugyancsak szívesen látott vendégei voltak I. Auguszt és Károly Sándor Sachsen-Weimar-i nagyhercegek, akik mindketten unokafivérei voltak. Szoros rokoni és baráti szálak fűzték Istvánt a herceg Waldeck-családhoz, akárcsak Alekszandra Joszipovna nagyhercegnőhöz (szül. Sachsen-Altenburg-i hercegnő, akinek férje, Konstantin Nikolajevics testvére volt a cárnak). Az anyacárnét, Alexandra Feodorovnát (aki egyébként Charlotte porosz hercegnő volt), 1860-ban látogatta meg Emsben. Erzsébet császárnőnél (Ferenc József feleségénél) 1864 májusában Kissingenben tett tisztelgő látogatást. Ugyanezen az őszön látogatta meg a schwalbachi fürdőben Eugenie francia császárnőt,
