Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 955 egyrészt egy két évszázadon keresztül fenálló elképzelés került a történelmi tények sorából a megalapozatlan hipotézisek tárházába, másrészt ez a felismerés az 1. és 2. fejezetben igazolt állításokkal együtt megteremti az alapot a korona bizánci és magyarországi történetének a további tanulmányozásához. 4. MILYEN KORONÁJA VOLT I. ISTVÁN KIRÁLYNAK? Az eddigiek után talán meglepőnek tűnő fordulattal kívánom zárni e tanulmányt, mégpedig azzal, hogy a 11-12. századi magyar királyoknak bizánci mintára készült koronájuk (is) volt s ezt a koronát már I. István király is használta. Könnyen lehetséges, hogy ez a bizánci császár ajándéka volt, bár ez nem teljesen bizonyos. Erre a következtetésre a 11-12. századi magyar pénzérmék koronaképeinek a vizsgálatával jutottam, amelyek a bizánci koronák két fontos jellegzetességével rendelkeznek. Az egyes érmék besorolásánál tartottam magam Huszár osztályozásához, H-val jelöltem a Huszár-féle számozást. A feltűnő legfontosabb bizánci jellegzetesség a két oldalt az arcra lecsüngő függők, amelyeken ékkövecskék helyezkednek el, s amelyről Anna Komnena sok helyen idézett koronaleírása is megemlékezik.135 Megtalálhatjuk ezeket a függőket magán a magyar koronán, amelyek végein háromlevelű lóhere alakban féldrágakövek vannak, és hasonlóképpen a magyar korona Michael császár és Konstantinos ábrázolásain látható koronákon is. Ha figyelmesen megnézzük például Salamon király (1063-1074) H14 számú érméjét, a király háromnegyed alakos képén jól láthatóak az arc két oldalán koronájának függői, amelyek végén kis kör jelöli a rajta elhelyezkedő ékköveket (6. ábra). Ez a jellegzetesség megtalálható Salamon többi érméjén kívül például I. László (1077-1095) H24 számú, II. István (1116-1131) H44 számú, II. László (1161-1162) H59 számú érméin, és III. Béla (1172-1196) nevezetes, H72 számú kétalakos rézpénzén is. Ez utóbbi, amely a magyar pénztörténet első rézverete, előlapján két nagyon hasonló, ülő uralkodó alakot ábrázol. Az előlapon ábrázolt mindkét uralkodó függőkkel ellátott koronát visel. Az egyik melletti felirat REX BELA, a másik melletti feliratot sokáig REX STS-nek olvasták, s ebből arra következtettek, hogy az valamelyik István királyt ábrázolja. Azonban az érme nagyított képén jól látható, hogy a felirat valójában SCS, а С feletti vízszintes vonallal, pontosan úgy, ahogy a magyar korona felső részének zománcképein szerepel a sanctus szó rövidítése. Ebből következik, hogy a jelentése szent, s ilyen módon bizonyosan a III. Béla uralkodása alatt 1192-ben Váradon szentté avatott I. Lászlót ábrázolja. Ezt az észrevételt először csak 1994-ben publikálták,136 amivel a pénz ábrájára és kibocsátójára vonatkozó sokévtizedes vita egyértelműen eldőlt. Ennek a numizmatikai problémának a megoldásához tehát a magyar korona apostolképei szolgáltatták a kulcsot, míg az apostolképek datálásához éppen numizmatikai eszközöket vettem igénybe. A másik jellegzetesség, amely figyelmet érdemel, a koronák felső részén található díszítés. Ha megnézzük IX. Konstantinos császár képét a Monomakhos
