Századok – 1996
Közlemények - Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17–19. századi Magyarországon I/69
GÖRÖGÖK KERESKEDELME MAGYARORSZÁGON (17-19. SZ.) 93 A nehézkes közlekedési és postaviszonyok mellett ez egyenlő lett volna a török kereskedés megszüntetésével, erre azonban a Porta és a belső ellenzék miatt nem mertek vállalkozni, így a kérdés továbbra is megoldatlan maradt. Erre utal, hogy még húsz év múlva is voltak olyan görögök, akik árujukat a harmincados megkerülésével be tudták hozni. Ez történt Kiiják János és Juhász Demeter kecskeméti görög kereskedőtársakkal, kik így hoztak be árut. A két tehetős kecskeméti görög kereskedő Kiiják János és Juhász Demeter, valamint egy ugyancsak Kiiják nevű, szegedi kereskedő között 12 éven át tartó per akörül folyt, hogy 1772-ben a két kecskeméti görög az aradi harmincadot elkerülve hozta be lipcsei, németországi áruit. A dologról tudomást szerzett Kiiják György, aki feljelentette a vámkihágást elkövetőket. Majd hogy a „denuntiatio füstben mennyen ennek végben vitelét magára vállalta s ki tsalt... annak végben vitelére 12 ezer forintokat completalo contractust mintha akkor ő adta volna nékik azon summa pénzt költsön".48 Időközben meghalt a „hitelező" és fia gyámja, mint a visszajáró pénz örököse, pert indított az adósok ellen. A szegedi magisztrátuson folyó még 12 év múltán is befejezetlen processus időközben megkettőződött. Ez idő alatt ugyanis Kiiják János és Juhász Demeter két kezese is elhalálozott és mivel végrendeletükben szerepelt a kölcsönügylettel kapcsolatos szavatosság, így ezen kezesek örökösei is felvették a pert a harmincad-csalók ellen. Az alperesek ügyvédje azt a megoldási lehetőséget látja egyedül, hogy keressenek annak állítására alkalmas tanúkat, miszerint г ' ereseket Kiiják György az éj leple alatt kényszerítette volna a contractus aláírc ,ára az alpereseket. Azt is bizonyítani kellene, hogy különben sem volt a h." 'ező olyan tehetős, hogy ekkora összeget tudott volna kölcsönözni. A visszaélések igen gyakorta bevált módszere volt az is, hogy a vámcédulán feltüntetett árut eladják és mást vesznek helyette, sőt két-három vámcédulával manipulálnak. 6. A kompánia és a consocietas mint érdekérvényesítő korporáció A 18. században Magyarországon működött balkáni kereskedők létszámára adatokat többek között két országos jellegű összeírásból meríthetünk. A Magyar Helytartótanács rendeletére 1754-1755-ben, majd 1769-1771-ben a megyék és a szabad királyi városok elkészítették a területükön élő oszmán alattvalók névsorát. A rendelkezésünkre álló összeírások szerint 1754-1755-ben a Helytartótanács fennhatósága alá tartozó megyékben, valamint a Nagy- és Kis-Kunság, Jászság területén, a hajdúvárosokkal együtt 221 helységben volt oszmán alattvaló. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az egész ország területén kimutatható a balkániak jelenléte. A létszámot tekintve az összeírások adatainak összesítése után a következő eredményre jutunk: 1754-1755-ből 1318 oszmán alattvalóra vonatkozó adatunk van, ezek közül 580 önálló kereskedő, 231 társ és 410 alkalmazott. A családtagok száma 97 személy. Az 1769-177l-es összeírások szerint 1697 oszmán alattvaló volt Magyarországon. A számbeli növekedés azonban nem jelent újabb, lé-