Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 943 A keletkezési idejére nézve nincs adat, Moravcsik szerint ez a mû rokonságot mutat Theodoros Skutariotes történeti munkájával, aki azt 1282 után írta. Valóban, Skutariotes munkájában van egy mondat, amely tartalmában összehasonlítható a fenti idézettel: „ Amikor a császár látta, hogy a nyugati népek, de nem kevésbé a keletiek is mindenfelől zavarognak,...követeket küld Paionia fejedelméhez (királynak szokta őt nevezni a köznyelv), és annak leányát elsőszülött fia, bíborbanszületett Ioannes császár számára menyasszonyul kéri." (AMTBE 301-302. o.) Véleményem szerint érdemes összevetni ezt az idézetet Zonaras egyik részletével, amelyben Ioannes Komnenosról üja: „...feleségül vette a magyarok népe fejedelmének leányát,..." (AMTBE 101. o.) Mindhárom idézetben fejedelem szerepel és nem király, ez szerves kapcsolatot feltételez közöttük. Az ismeretlen szerzőjü munka írója tudta, hogy valamikor Magyarországot Türkiának hívták, de az írónak tudomással kellett bírnia egy másik, keleti Türkiáról is. Valószínűnek tűnik, hogy ez alatt a szeldzsuk törökök birodalmára kell gondolnunk. A forrás mindenesetre azt mutatja, hogy a szöveg írásakor Magyarország használatos neve az Ungria volt. 18. NÉPNÉVJEGYZÉK (ÁMTBE-ben nem szerepel, BT. II. 321. o.) Egy 12. századi népnévjegyzékben előfordul még a türk népnév a magyarokra vonatkoztatva: „ Az ungrok pedig, akik türköknek is mondatnak". 19. SZINÓDUSI HATÁROZAT8 7 (Moravcsik nem említi) az 1157-1169/70 közötti időből. A határozat 11. pontja így szól: „Szent Basileus törvényét (13. törvény), amely megbünteti azokat, akik háborúban öldökölnek, megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, mindegy, hogy az ellenség egy türk, vagy inkább egy magyar vagy egy szerb." 3.3.3. A Türkia országnevet vagy türk népnevet tartalmazó bizánci pecsétek Három olyan pecsétről van tudomásom, amelyen Türkia vagy a türk szó szerepel. Ezek közül kettőt Moravcsik is ismertet (AMTBE 253.0.). A pecséteket először publikáló Laurent 1963-ban módosította az egyik pecsét olvasatát, Moravcsik még az eredeti publikáció olvasatát közli. A módosított olvasatot Oikonomides is elfogadta. Megjegyzem, hogy a fennmaradt bizánci pecsétek jelentős száma mellett sem ritkaság, hogy egy-egy tartományból mindössze 1-2 darab jutott az utókorra. A három pecsét rövid leírása a következő: Pl. ANTONIOS, TÜRKIA PÜSPÖKE88 A felirat jelentése: (Laurent újabb olvasata szerint): Antonios, Türkia proedrosa, szerzetes és synkellos pecsétje. Az előlapon Szent Demeter álló alakja, jobb kezében lándzsát tart, bal kezét földre támasztott pajzs tetejére helyezi. A jobb oldalon megcsonkított felirat, amelynek a jelentése: Szent Demeter. Becsült kora: 11. század. P2. THEOPHYLAKTOS, A TÜRKÖK PÜSPÖKE8 9 A felirat jelentése: Uram, segítsd meg Theophylaktost, a türkök püspökét. Az előlapon: Szent Demeter mellképe szemből, jobb kezében lándzsát, bal kezében pajzsot tart. Két oszlopban felirat, melynek jelentése: Szent Demeter. Becsült kora: 11. század.
