Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
940 HOLLER LÁSZLÓ 9. SZINÓDUSI HATÁROZAT8 0 Ezt a konstantinápolyi szinódusi határozatot, amely 1028. januárjában kelt, Moravcsik nem említi. A hat aláíró metropolita közül az egyik: 'luxxwov TovpicicK azaz Ioannes, Türkia [metropolitája].8 1 10. METROPÓLIA JEGYZÉK8 2 A konstantinápolyi patriarchátus alá tartozó metropóliák egy 1039 után keletkezett jegyzékében a hatvanadik helyen szerepel Türkia metropóliája.8 3 11. IOANNES SKYLITZES (ÁMTBF: 81-92. o.) munkája a 811-től 1057-ig terjedő időszakot fogja át, és a 11. századi művek közül a magyarokra vonatkozó legtöbb hivatkozás ebben található. Előfordul benne a türk és ungri népnév, (13-szor, ill. 1-szer), valamint a Türkia és Pannónia nevek is (kétszer, ill. háromszor). Az adatok az alábbiak: 1. csoport. A 943-ig terjedő időszakra vonatkozó részekben 9-szer fordul elő a türk népnév. Ezek a helyek Bekker kiadásában8 4 Oldabsorszám szerint: 255:3,5,16,18,22, 256:8, 308:14, 316:1, 319:4. Ezek a részek Theophanes világkrónikájában lévő szövegrészeknek átiratai, amely kis módosításokkal veszi át György barát krónikája folytatásaként ismert munka В variánsa hatodik könyvének megfelelő részeit. A türk népnév is majdnem minden esetben eredeti átvétel ebből, két esetben pedig a szöveg bővítéseként került a munkába. Mivel ez utóbbi munka 963 táján, Theophanes folytatása pedig 963-969. között készült, ezek a szövegrészek 10. századi szövegek majdnem szószerinti átvételei, és így a névhasználat is erre az időre jellemző, és nem a 11. századra. Figyelemre méltó, ahogy Skylitzes a türkök legelső említésekor kiegészíti a szöveget. Theophanes folytatásában a szövegrész így szól: „...Niketast hadihajókkal a Duna folyóhoz küldi, hogy adjon ajándékot a türköknek, hogy Symeont leverjék." Ezt Skylitzes így bővíti: „...Niketas patrikiost a Dunán át az ungroknak is nevezett türkökhöz küldte, hogy azok átkelvén a folyón Bulgáriát kellő módon feldúlják." Ennek oka szerintem, hogy Skylitzes szükségesnek érezte az előző században használt népnevet ellátni az aktuális használatnak megfelelő magyarázattal. 2. csoport. A Bekker-féle kiadás 328:3-13 közötti szakaszában előfordul a türk népnév, a türkök fejedelme és a Türkia püspöke kifejezés is. A magyar történet szempontjából fontos részlet forrása, amely a 900-as évek közepéről tudósít, nem maradt fenn. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a 10. századi szóhasználatot vette át. A Türkia megnevezését tartalmazó szövegrész a következő: „Nem sokkal utóbb Gyula is, aki szintén a türkök fejedelme volt, a császári városba jön, megkeresztelkedik, s ő is ugyanazon jótéteményekben és megtiszteltetésekben részesül. О magával vitt egy jámborságáról híres, Hierotheos nevű szerzetest, akit Theopylaktos Turkia püspökévé szentelt, s aki odaérkezvén, a barbár tévelygésből sokakat kivezetett a kereszténységhez." Noha Türkia területe nem határozható meg a szöveg alapján, a türk fejedelemmel való kapcsolata nyilvánvalóvá teszi, hogy itt harmónia van a szóhasználatban, Türkia a türkök országát jelenti, és ebben hasonlít VII. Konstantinos munkájában tapasztalt szóhasználathoz. 3. csoport. A Bekker-féle kiadásban a 372:6 valamint a 384:15 és 384:22 helyeken (ez utóbbi hiányzik Moravcsik: BT-beli listájából!) háromszor szerepel a türkök neve 967 és 970 közötti eseményekkel kapcsolatban, melyek forrása szintén nem ismeretes. Ezek közül érdemes idézni a 384:15-beli előfordulást szö-
