Századok – 1996

Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877

A HONFOGLALÁS SZAKASZAIRÓL 901 idő elteltével támadtak a besenyők Etelközre. A besenyők kalandozásszerű hadjáratot vezethettek, amelynek során több összecsapásban legyőzték az ellenálló, s a szállásterületen levő magyar csapatokat, akik Árpád vezetésével elhagyták Etelközt. A besenyők dolgát megkönnyíthette, hogy — amennyiben helytálló a DAI 40. fejezetének híradása — a magyarok egy része kalandozó hadjárat miatt távol volt. Ezt a hadjáratot feltehetően nem azonosíthatjuk a 894. évi pannóniai vagy a 895-re tehető bolgáriai kalandozással. Kétséges az is, hogy e besenyő hadjáratot valóban Simeon bolgár uralkodó felkérése eredményezte-e vagy pedig a besenyők szállásterületük elvesztése miatt rohanták meg Etelközt. Valószínűnek tartjuk, hogy a magyarok két törzse volt érdekelt a bulgáriai kalandozásban, s Simeon a bizánciakkal kötött fegyverszünet után előbb őket győzte le Bulgáriában, majd a bizánciakat is. A bizánciakkal kötött béke után kerülhetett sor a besenyők Etelköz elleni akciójára, a besenyők azonban nem vették rögtön birtokba a magyarok elpusztított szállásterületét. Ennek megfelelően a magyar honfoglalás 895-900 között egy vagy két ütemben történhetett, aszerint hogy a Dunától keletre eső területet és Pannóniát egyszerre vették-e birtokba vagy pedig pár éves fáziskülönbséggel. JEGYZETEK 1 A honfoglalás kronológiai problémáira összefoglalóan 1. Tóth S. L.: A honfoglalás időpontja. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica (továbbiakban: AUSZ) 102 (1995) (továbbiakban Tóth 1995) 3-10. 2 Millenárium az Akadémiában. Századok 17 (1883) (továbbiakban: Millenárium) 185-186, 194. 3Botka T.: A magyar ezeréves jubileum kérdéséhez. Századok 15 (1881) 465-492.; Millenárium 186, 214. 4 Szabó K.: Millenárium 205-211. 5 Salamon E Millenárium 205-211. 6 Pauler Gy.: A magyar nemzet története Szent Istvánig. Bp. 1900 (továbbiakban: Pauler 1900) 32, 149-153.; uő., Millenárium 195-199. 7 A vezérek kora és a királyság megalapítása. In: A Magyar Nemzet Története. Szerk. Szilágyi S. I. Bp. 1895 (továbbiakban: MNT) 28, 113, 120. 8 896-ra 1. 6-7. jegyzet; 1. még Karácsonyi J.: A magyar nemzet őstörténete 896-ig. Oradea-Nagyvárad, 1924 (továbbiakban: Karácsonyi 1924). 68-70.; uő.: A magyar nemzet honalapítása 896-997-ig. Oradea Mare-Nagyvárad, 1925 (továbbiakban: Karácsonyi 1925). 5, 8-9.; Rohonyi Gy.: A honfoglalás története. Bp. 1896 (továbbiakban: Rohonyi 1896). 155, 157, 161-162.-Ő 896-ra tette ugyan a kezdetet, de a 899-re datált befejezésre helyezte a nagyobb hangsúlyt; 895-re tette a honfoglalást pl. Macartney, С. A.: The Magyars in the Ninth Century. Cambridge, 1930 (továbbiakban: Macartney 1930). 187. 9 Hóman В.: A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. 7. Bp. 1923 (továbbiakban: Hóman 1923) 33-34, 38.; Hóman B.-Szekfű Gyula: Magyar történet I. Bp. é. n. (1928) (továbbiakban: Hóman В., MT I.) 90-91, 118-122. 10

L. pl. Deér J.: A honfoglaló magyarság. In: Ligeti L. (szerk.): A magyarság őstörténete. Bp. 1943. (továbbiakban: Ligeti 1943) 123.; Czeglédy K.: A magyarság Dél-Oroszországban. In: Ligeti 1943. 122.; Moraucsik Gy.: Byzantium and the Magyars. Bp. 1970. 50, 52. 11

Györffy Gy.: A honfoglalásról újabb történeti kutatások tükrében. Valóság 16 (1973) 1. sz. (továbbiakban: Györffy 1973) 1-16.; uő.: Honfoglalás, megtelepedés, kalandozások. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha A.-Czeglédy K.-Róna-Tas A Bp. 1977. (továbbiakban: Györffy 1977) 129, 135.; 1. még Magyarország története tíz kötetben 1/1-2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Fószerk. Székely Gy., szerk. Bartha A Bp. 1985. (továbbiakban: Mtöit) VI. 593.