Századok – 1996
Közlemények - Tóth Sándor László: Megjegyzések a honfoglalás szakaszaihoz IV/877
888 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ lásoktól eltekintve harc nélkül birtokba vették Pannóniát" 900 nyarán.9 6 Kristó Gyula rekonstrukciójába bevonta a Fuldai Evkönyvek 900. évi, bajorok elleni küzdelmekről szóló tudósítását, amelynek végén találhatjuk azt a jól ismert és fontos megállapítást, hogy a magyarok győzelmeik után „visszatértek oda, ahonnan jöttek, sajátjukba, Pannóniába".9 7 Aventinus híradása szerint a Duna déli partján vonuló Kuszál király elözönlötte Pánnóniát, az Ennsig pusztított, majd visszatért. Kristó utalt még az Annales Alemannici és az Annales Sangallenses maiores, valamint Liudprand tömör, 900. évi bajor-magyar harcokról beszámoló híradásaira is.9 8 E források alapján arra következtetett, hogy a hódításra kiszemelt pannóniai terület pusztítását az Itáliából visszatérő sereg, az elővéd végezte el, ami előkészítette a birtokba vételt. A foglalást a „Duna mögül előtörő, Kurszán vezette törzsszövetségi csapatoknak tulajdoníthatjuk", „900-ban a magyarok kezére jutott a Duna-Garam vonaltól nyugatra eső Kárpát-medencei terület, s ezzel lezárult a magyar honfoglalás". Szerinte ellentétben a másik két szakasszal, a honfoglalás „harmadik fázisától, a Duna-Garam-vonaltól nyugatra levő terület elfoglalásától bizonyos fokú tudatosságot nem lehet megtagadni."99 Váczy Péter értékelése szerint a „Fuldai Evkönyvek 900. évi bejegyzésének hitele vitán felül áll". Rekonstrukciója szerint a besenyők akkor támadtak az etelközi magyarokra, amikor a magyar had távol, Itáliában kalandozott 899 augusztusától 900 augusztusáig. Az Etelközbe visszatérő had útközben alaposan feldúlta Pannóniát, majd elpusztított szállásterületéről megmaradt javaival és népével visszatért Pannóniába. Váczy feltételezése szerint Pannónia elfoglalását a Fuldai Evkönyvek „kifejezetten a magyarok bajor hadjáratával kapcsolatban említik, s ennek időpontja 900 késő ősze. Ugyanis a zsákmányukkal Pannóniába térő seregek redierunt, unde vénérant, ad sua in Pannoniam. Minthogy a magyarok ebben az időben már Pannóniát birtokolták, a honfoglalók útjába eső Alföld és Erdély se kerülhette el annak sorsát, és ugyanúgy magyarrá lett".100 Több kérdésre is választ kellene adnunk a Fuldai Evkönyvek 900. évi, a honfoglalás szempontjából kulcsfontosságú híradásával kapcsolatban. Az egyik, hogy vajon már 900 nyarán birtokba vették-e az Itáliából visszatérő csapatok a Dunántúlt vagy csak a bajorok elleni őszi hadjárat során került sor erre. A másik, s talán még lényegesebb kérdés, hogy vajon a honfoglalás második (vagy befejező) szakaszának kell-e ezt tekintenünk vagy pedig ekkor történt meg ténylegesen a honfoglalás. Biztos választ egyértelmű források hiányában nem adhatunk egyik kérdésre sem. Az első kérdéssel kapcsolatban arra gondolunk, hogy feltehetően a magyarok csak 900 ősze után kezdhettek letelepedni Pannóniában. E kései letelepedésre azért gondolunk, mert Pannóniát 894-ben is feldúlták a magyarok, majd valószínűleg kevéssé kímélték 899-es tavaszi vagy nyári átvonulásuk során, s bizonyosan újból feldúlták Itáliából való visszatérésükkor. Valószínű, hogy a bajor hadjárat előtt 900 nyarán vagy őszén már megszállták a területet, de tartós letelepedéssel csak akkortól számolhatunk, amikor visszatértek a bajor hadjárat után Pannóniába. Nehezebb válaszolni a második kérdésre, amely a honfoglalás szakaszosságát érinti. Kétségtelen ugyanis, hogy a 900. évi pannóniai birtoklást bizonyító adaton kívül nincsenek közvetlen, egyértelmű adataink a honfoglalás időpontjáról. Lényegében csak a DAI 40. fejezete bolgár-magyar háborút és be-
