Századok – 1996

Tanulmányok - Kovács László: A kora Árpád-kori pénzújításról IV/823

A KORA ÁRPÁD-KORI PÉNZÚJÍTÁSRÓL 857 135

II. Béla ép érméinek a MNM Éremtára gyűjteményében mért és a szakirodalomból átvett, s összesített átlagsúlya a hagyományos sorrend szerint: H49: 0.39 g/22 db, H50: 0.37 g, H51:?, H52:?, H53: 0.19 g/37 db, H54: 0.22 g/48 db. 136

A módszer abból a szempontból eleve hibáztatható, hogy ha egy uralkodó minél több hasonló érmeképű veretet bocsátott volna ki, annál nehezebb lett volna olyan sorrendben forgalomba hozni őket, hogy eleget tegyenek a könnyű megkülönböztethetőség követelményének. Ha pedig a fenti ok miatt, éppen a köriratosokhoz hasonló érméket hagynánk ki egy-egy uralkodó típusválasztékából, akkor reménytelenné válna a besorolás lehetősége. - vö. 124. jegyzet! 137

Kovács László: Sejtések a 12. századi anonim dénárokkal kapcsolatban. Századok 131 (1997), sajtó alatt. 138

Hóman Bálint 1916, 268 (3. jegyz.). 139

Hóman Bálint 1916, 268 (3. jegyz.). 140

Hóman Bálint 1916, 269-273 (3. jegyz.); Kristó Gyula 1984, 1090 (121. jegyz.). 141

Hóman Bálint 1916, 267 (3. jegyz.). 142

Nagy számú érme mellékletének különleges eseteiben természetesen más magyarázati lehetőség is felmerülhet: a hozzátartozók nem vették észre a halott nadrág- vagy csizmaszárában elrejtett „vagyonát, pl. Rezi (Zala m.) - Gyöngyösi csárda 4. sír: 57 dénár, Kaposvár (Somogy m.) - 61. sz. út 501. sír: 14 dénár; a hozzátartozók a temetéskor a halott fejtájékára egy marék érmét szórtak, pl. Esztergom (Komárom-Esztergom m.) - Szt. Mihály templom 24. sír: 32 dénár; (9. táblázat-. Nr. 31, 54, 29). 143

Itt kell visszautalnom arra, hogy legalábbis Jaroslav Posvár 1956-ban közreadott gyűjtéséig a cseh kincsleletek között tisztán egytípusú érmékből álló nem volt. Jaroslav Posvár 1956, 153-155: 1-2. táblázat (9. jegyz.); a német leletek között viszont 2 is előkerült: Wolfgang Heß 1982, 129, 131 (23. jegyz.); vö. 14. és 23. jegyzet! 144

Témánk szempontjából közömbös, hogy mi volt az egytípusú érmék kincseinek elrejtését kiváltó konkrét ok — vö. Kovács László 1989-1990, 72-74 (114. jegyz.) — fontosabb az, hogy akadtak olyan pillanatok, amikor valakinek minden bizonnyal friss kibocsátású érmék nagyobb mennyiségben voltak a birtokában. A magyarázat nem minden korszakra érvényes, nem áll pl. a magyar érmékből csak egy típust tartalmazó nagyharsányi (Baranya m.) kincs esetére, amelynek körülnyírt és kopott példányai hosszú forgalomról tanúskodnak (10. táblázat).