Századok – 1996

Tanulmányok - Kovács László: A kora Árpád-kori pénzújításról IV/823

A KORA ÁRPÁD-KORI PÉNZÚJÍTÁSRÓL 837 a változó átlagsúlyokra11

5

hagyatkozva a pénzújítást kiváltó okokat sem lehetett meghatározni. Az érmeképek változásainak eseménytörténeti indoklásai sem meggyőzőek, ezért azok inkább financiális igényre jöhettek létre.11

6

A király nem minden érmetípusa készülhetett a teljes csere lebonyolítására, ugyanis a H30 lényegesen, a H28 pedig jelentősen ritkább társainál (5. táblázat),117

ezért az sem lehetetlen, hogy pénzújítási céllal 2-3 évenként csupán 8 típust bocsátottak ki. 5. táblázat I. (Szent) László érmeleleteinek származási módja érmetípusai szerint I. Szent László érméi (db) Típus A В С D E F Ossz. H21 13 1 90 104 H21/22 1 1 H 22 45 5 70 3 123 H 23 15 1 440 456 H 24 62 3 1 240 1 307 H 25 32 2 752 1 787 H 26 17 1 1 203 1 223 H27 60 2 1 606 3 672 H28 34 4 15 3 56 H 29 44 2 199 1 246 H 30 14 1 15 H? 33 8 9 2 28 21 101 Ossz. 355 28 12 4 2657 35 3091 Ezek sírleletei (9. táblázat) a király éimefajtáinak sokkal szorosabb együttforgását jelzik más uralkodók pénzeivel mint a kincsek, amelyek teljes bizonyossággal tanúsítják, hogy I. (Szent) László veretei legtöbb elődje pénzei kíséretében előfordulnak, másrészt még II. István idejében is a földbe rejthették őket (10. táblázat). A renovatio monetae további bizonyítékának tekinthető, hogy 3 olyan kincset is ismerünk, amely több-kevesebb hitelességgel a király egytípusú, H27 fajú érméiből állt (10. táblázat).118 Összefoglalásul kimondható, hogy I. (Szent) László uralkodása alatt minden bizonnyal működhetett a talán már periodikus kényszerbeváltás, de ennek ütemét a szükséges adatok bizonytalansága, ill. hiánya miatt egyelőre nem lehet megállapítani. 2.6. Kálmán, II. István és II. Béla (1095-1141) I. (Szent) László utódai alatt lényeges változás következhetett be a pénzújítás gyakorlatában, ezt a változást azonban csak sejteni tudjuk. Ennek az az oka, hogy nem lehet meghatározni az egyes uralkodók által veretett érmetípusok számát, mivel minden bizonnyal már Kálmán idején megindult a királynév nélküli, anonim dénárok kibocsátása. Éppen Hóman Bálint alkotta meg a Kálmán és III. Béla között uralkodó királyok érmeválasztékának névvel jelzett és anonim véretekből összeállított rendszerét, azt is kimondhatta, hogy „az éremfajok száma azt bizonyítja, hogy Szent László két közvetlen utóda, hozzá hasonlóan, kétévenként bocsátott ki új pénzt, de П. Béla óta, már a XIII. században is szokásos évi pénz-