Századok – 1996
Tanulmányok - Kovács László: A kora Árpád-kori pénzújításról IV/823
830 KOVÁCS LÁSZLÓ A magyar érmészek felfogása szerint a hátlapján +BRESLÄWA CIV(ITAS) köriratú típus (H3) csupán utánveret, míg a korábban ugyancsak utánveretnek tekintett obolusrajzú, de nehezebb denársúlyú típus (H4), amennyiben hiteles kibocsátása beigazolódik, feltételesen a H2 és a Hl forgalmi ideje közötti hiányt töltötte volna be.59 I. (Szent) István király érmefajtái kibocsátásának mennyiségi arányait leleteinek megoszlása is jelzi: a Hl típusból 385,60 a H2-ből 45 szerepel kárpát-medencei teljességre törekvő adatgyűjtésemben,6 1 miközben a H3 és H4 hiánya egyelőre a magyar veretként való besorolásuk legnagyobb nehézsége. Véleményem szerint a H3 és H4 dénár jelenleg nem vehető számításba, a forgalmi pénznek tekinthető H2 pedig alkalmi kibocsátása és csekély ismert példányszáma alapján semmiképpen sem állhatott csereviszonyban kölcsönös ritkaságuk miatt a H3 és H4 dénárral, míg éppen gyakorisága miatt a Hl típussal sem.62 A Hl jelzetű dénárt a forgalomból csak I. András uralkodásának elején vonhatták ki, amit a sírleletekben a H8 típussal való gyakori közös előfordulása bizonyít (9. táblázatIe3 ), s a kincsleletek szerint pedig a lakosság még I. (Szent) László uralkodásának idejéig is őrizte példányait (10. táblázat). Első királyunk trónjának örököse, Orseolo Péter (1038-1041, 1044-1046) viszont olyannyira egyetlen érmetípust (H6) veretett, hogy nem lehet különbséget tenni uralkodása első (1038-1041) és második (1044-1046) szakaszában kibocsátott érméi között sem.6 4 Ugyancsak egyérmés (H7) volt Aba Sámuel (1041-1044) is, így a pénzújítás kérdése először I. András pénzügyi politikájával kapcsolatban vetődhetett fel. 2.3. I. András, Béla dux és I. Béla (1046-1063) I. András (1046-1060) ugyanis az I. (Szent) István Hl jelzetű érméjének érmeképeit másoló, s ezért joggal elsőnek tekintett H8 típusú veretét követően egy újabbat (H9) is forgalomba hozatott. Ennek ránk maradt példányait (vö. 2. táblázat) a korábbi szakirodalomban három külön típusként kezelték, mert a megfigyelhető körülnyírás mértéke szerint az eredeti 17 mm átmérőjű érmék mellett egy-egy 14, ill. 10 mm átmérőjűre csökkent példányokból álló csoportját is elkülöníteni vélték (H9 = CNH 12-14). 2. táblázat I. András érmeleleteinek származási módja érmetípusai szerint 1 I. András érméi (db) Típus A В С D E F Ossz. H8 138 3 4 395 1 541 H9 96 4 3 1100 6 1209 H? 20 4 2 2 28 1 57 Ossz. 254 11 9 2 1523 8 1807 Ez a felfogás úgy alakult ki, hogy Réthy László még csupán e méretkülönbségeket jegyezte meg,6 5 Jeszenszky Géza viszont már úgy magyarázta a H9 példátlan mértékű körülnyírását, hogy I. András vagy inkább Salamon uralkodásának zavaros idejében a köznép az eredetileg nagyobb és nehezebb pénzérméket
