Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 807 von Nagy-Szentmiklós. Wien, 1995. p. 22. Hihetetlen, hogy 200 évvel a kincs felfedezése után csak ilyen gyenge munkát lehetett írni és kiadni erről a csodálatos leletről. 290 A honfoglalók. Ethnographia 18, 1907. pp. 259-268 és 321-339, különösen 337-339. 291 XIV 1916, p 241. 292 László-Rácz 1977, az 1-3. képek és pp. 60,65-67. 293 Mint azt Györffy vélte valaha: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp., 1959, pp. 107-108. 294 Istvánovits Márton kéziratban lévő műfordítása alapján, amelyet Istvánovits Eszter szívességéből ismerek. Egy Szoszruko című, a kabardoknál feljegyzett történet. 295 Ligeti Lajos: Az ázsiai hunok. In Attila 1940/1986, p. 42, 296 László-Rácz 1977, pp. 67-69. és az 5-7. képek, illetve Trever-Lukonin 1987, 56., 63.,73.,93. táblák. 297 László-Rácz 1977, pp. 68-69, Ján Dekán valamilyen csacskaságára hivatkozva. 298 László-Rácz 1977, pp. 69-73 és 8-11. képek. 299 Trever-Lukonin 1987, 8-9: II. Sàpùç 20-21: perzsa király, 7. század, 34-35: főembei; 8. század. 300 Yu. A. Rappoport: Cosmogonical subject on Khwarezmian vessels. Szrednyjaja Azija v drevnosztyi i Szrednyevekove. B.G. Gafurov és B.A Litvinszkij szerk., Moszkva, 1977, p. 61, 13. kép, középen jobbra. 301 Utóbbit említi hivatkozások nélkül László-Rácz 1977, p. 71. 302 Porada 1980, a 106. ábra a 202. oldalon. - Péróz koronájára szászánida érmeken lásd E.V. Riveladze: La circulation des monnaies dans le Tokharistan. La culture urbaine de la Bactriane-Tokharistan et de la Sogdiane. Matériaux du Colloque Soviéto-Français, Samarcand, 1986. Taskent, 1987, a 128. oldalon lévő tábla, 1-13. 303 László-Rácz 1977, pp. 73 és 91-97, valamint a 12-14, illetve a 15 és 19-24. képek. 304 László-Rácz 1977, p. 91. 306 Mint László-Rácz írják, 1977, p. 59. 306 Trever-Lukonin 1987, pp. 113-114, no. és p. 126, no. 22, valamint az 57-58. színes táblák. A p. 89. megemlíti, hogy egyik fontos párhuzama az égberagadási jelenetnek a Quedlinburgi székesegyház 11. századi ereklyetartójának textilmaradványán látható. Lukonin 1977, p. 126. szerint ez a textil 9. századi. A nyugatra került olyan textilekre, amelyek a keleti - frank királyi cserék tárgyai lehettek, lásd még Alföldi 1948, p. 13. - Deér 1965, p. 789. - Werner 1986, p. 60. 307 1977, ábrák a 118., 120., 136., 158. oldalakon. 306 László-Rácz 1977, a 118. oldalon a 6. ábrához Trever-Lukonin 1987, 56. és 106. tábla, a 4. ábrához Trever-Lukonin 1987, 101. tábla, és általában Trever-Lukonin 73., 84. és 933. táblák. 309 László-Rácz 1977, 128. oldal 1, és részben 136. oldal 1, a 21. csésze, illetve Trever-Lukonin 1987, pp. 117-118, és 106. tábla. 310 László-Rácz 1977, 158. oldal 1. ábra, illetve Trever-Lukonin 1987, 73. tábla. 311 Erdélyi-Pataky 1968, p.36, 8. jegyzet. A típus párhuzamaira lásd A. Javakhishvili-G.Abramislivili: Jewellery and metalwork in the Museum of Georgia. Leningrad, 1986, 57-58, 63-64, 68-69, 75. és 78. táblák, 3^. század. 312 László-Rácz 1977, p. 93, illetve Trever-Lukonin 1987, 79-83. táblák. 313 László-Rácz 1977, pp. 182-184. 314 László-Rácz 1977, p. 185. 315 Az adatok az előbbi jegyzetekben. 316 Részben elfogadható ebből a szempontból Haussig véleménye: 1985, p. 31. 317 Erre a megoldásra korábban is lehetett volna gondolnia. 318 Az avar birodalom végnapjai. In Honfoglalás 1994, p.73. 319 Váczy Péter: A frank háború és az avar nép. Századok 108, 1974, pp. 1052-1053. 320 Bóna 1987, pp. 341-346. 321 Makkay 1994b, pp.52-53, további adatokkal. 322 Vékony 1972, pp. 120-121. A kereszt beforrasztása azonban a 9-10. csészékbe nem Ajtony megkeresztelkedésével kapcsolatos, hanem inkább egy 9. századi bolgár-szláv elődjének a megkeresztelésével. Ajtonynak ugyanis a 10. század végén semmi oka nem volt sietségre, bolgár-szláv elődeinek azonban 865 körül igen. 323 Györffy György ÁMTF I, Bp., 1963, pp. 850-853: Ohtum... quem... Sunad filius Dobuca nepos regis in Castro suo iuxta Morisium interfecit.
