Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
782 MAKKAY JÁNOS sajátságai és feliratai a legnagyobb összhangot a 8-10. századi dunai-bolgár hatalom nyelvi és társadalmi viszonyaival mutatják: eredeti keleti, főleg szászánida művészeti elemek és mitológiai motívumok, viszont türk rovásírás alkalmazása együtt szláv foglalkozásnév használatával28 7 a görög írás és nyelv valamelyes, valamint a bizánci kereszténység ismeretében, illetve jelenlétében. Ezek így együttesen nem annyira kései avar, hanem valamilyen bolgár jelenlétet mutató területen fordulhattak elő a 7-10. század között. Ez a bolgár jelenlét a kincs lelőhelye miatt pedig csakis a kárpát-medencei bolgár uralom területein lehetett, akkor, amikor a kereszténység már jelen van. Megismételve, kárpát-medencei onogur bolgárok, görög nyelv-és íráshasználat és kereszténység szláv jelenléttel együtt kizárólag csak a Krum és Omurtag általi megszállás idején és azt követően képzelhető el. Mindez azonban nem a kincs tárgyainak készítésére, hanem csak 9-10. századi őrzési helyeire, valamint másodlagosan készített felirataira és jelképeire (a keresztre) vonatkozik. Világosan mutatja a feliratok és a kereszt másodlagos, az eredeti ötvösmunkától teljesen független és későbbi készítését az, hogy a 9. és 10. számú görög feliratos csészéknél 'a görög feliratokat, a keresztet és a rováq'eleket lapos, ívelt ponccal verték bele az aranyba, és a középső, görög feliratos korongot utólag forrasztották be, valami másnak a helyébe, amelyet a „megkeresztelés" érdekében kivágtak... A kereszt és a felirat egyébként is idegen elem a kincs egészén belül, valami nem oda tartozó. Ezt a kutatók eddig nem vették figyelembe, sőt... éppen a görög felirat alapján keltezték és magyarázták a kincset, pedig ez... csak az átalakítás korára jellemző".28 8 A 9. és 10. csésze a fenekükre beforrasztott kereszttel jó bizánci párhuzamokkal rendelkezik, ami azt mutatja, hogy a javítás intenzív bizánci kapcsolatok idején történt, mondjuk akkor, amikor a bolgárok a keleti egyházat választották 860 után. A 21. csésze feliratának elkészítése aláhúzott görög В betűje alapján csak 820 utánra keltezhető.289 Ez így együtt biztosan kizáija, hogy a kincset 796-ban menekülő késő avar koriak elásták volna. Vagy ha elásták, akkor az avar-frank háborúk után Krumék oldalára álló kései avar koriak elárulták a rejtekhelyet. Ilyesmi más, egészen nagy kincsek esetében is előfordult már a Kárpát-medencében. A kincs tárgyainak stílusa és készítési helye vagy helyei teljesen más kérdés. Mind Györfíy, mind Bóna elmélete teret ad annak, hogy a nagyszentmiklósi kincsnek valamiképpen köze van Kuvrat országának történetéhez és Kuvrat kincstárához. Bóna szerint például az arany Kuvrat kincstárából is származhat. Véleményünk szerint nemcsak a feldolgozandó arany, hanem a kincsnek legalább az a része is Kuvrat kincstárában volt, amelyről teljesen világos, hogy nem késő avar kori helyi, kárpát-medencei, vagy esetleg bizánci készítmény Ilyenek elsősorban azok a darabok, amelyek kétségtelen szászánida rokonsággal rendelkeznek (lásd lentebb!). Érdekes, hogy Nagy Gézának 1907-ben29 0 és Révai Nagy Lexikonában291 1916-ban nagyon röviden megfogalmazott véleménye mennyire előrevetíti Bóna és Györffy mai nézetét, hiszen szinte e kettő szintézise: A kincs a frank-avar háborúk idején a kagáni kincstár megmentett vagy elrejtett részéhez tartozott. „E kincs meglehetős magában álló; hasonlót hiába keresünk a római, bizánci vagy Szászánida-emlékek közt, stílusa eltér a megszokott európai stílusoktól,... de a
