Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 771 vezetett ellenük, de 469-ben fogságukba esett, ahonnan csak magas váltságdíj [!] fejében szabadult, sőt egy darabig fiát, Kavád-ot túszként kellett náluk hagynia.23 1 4. Péróz 483-484-ben ismét háborút indított a hephthalita hunok ellen, de fogságukba esett. Szabadon engedése után (bizonyára nem csekély váltságdíjért) ismét háborúba kezdett, de csaknem egész serege odaveszett, ő is elesett. A halála előtti percekben királyi koronáját és egyéb jelvényeit eldobta magától, hogy ne kerüljenek a hunok kezébe (a csata után nyilván oda kerültek).23 2 A béke feltétele az volt, hogy a perzsák évente súlyos adót fizetnek a hunoknak.23 3 Az adófizetést 488-ban tagadták meg a perzsák, amikor Balas (483-488) nevű ideiglenes királyuk nagy győzelmet aratott a hunok felett. 5.1.Kavád 488-531 között kétszer ült a pávatrónon, mert a nemesek 497-ben letaszították és börtönbe vetették. Megszökött, és a hephthalitákhoz menekült, akik 498/499-ben visszatették a trónra. 23 4 Bizonyára nem ingyen. Uralkodásának végén, majd I. Khoszrau idején kerültek sorra Iustinianus császár perzsa háborúi 526-532 között, és a bizánci győzelmek során sok szászánida érték kerülhetett a birodalomba. 6. 552-558/559 között az avarok a türkök elől menekülve nyugat felé vándoroltak. Egy-két forrás szerint23 5 ezek az avarok eljutottak a Közel-Keletre, átkeltek az Eufráteszen, és „falaikat lerombolva hatalmas városokat döntöttek le". 7. I. Khoszrau Anósírván (531-579) 557 táján megtagadta az évenkénti sarc fizetését a hephthaütáknak, és szövetségre lépett a nyugati türkökkel. Nagy győzelmet arattak a fehér hunok fölött, és felosztották azok királyságát: a türköké lett az Oxusztól északra fekvő terület.23 6 8. Harmatta szerint a Budapest, Tihanyi-téri közép avar temető 5. sírjában előkerült ezüst kelyhen 7 feliratot sikerült megfigyelnie, amelyek közül egy szogd, egy hephthalita, 5 pedig avar rovásírásos. Ha a számuk és megfejtésük tény, a hephthalita szerint a kehely első tulajdonosa egy hephthalita fenséges úr volt, neve Bando, a 6. sz. hatvanas évei táján Pendzsikent királya. Mikor a nyugati türk [kazár?] csapatok 560-565 között a várost elfoglalták, zsákmányuk lett az ezüstkehely is, más nemesfém-tárgyakkal együtt. 9. A Kiskőrös-vágóhídi avar temető 1. sírjában talált ezüstkehely Harmatta szerint felirata alapján egy bizonyos Barzo-é, Bokhara hephthalita uralkodójáé volt. Mikor a nyugati türk - hephthalita háborúban a nevezetes nyugati türk kagán, Sizabulos/Szizavulosz katonái 560-565 táján megölték Barzo-t, a kehely Szizavulosz-é lett, majd tőle egy olyan „türk előkelő birtokába kerülhetett, akinek utódai a nyugati türköktől elszakadva a közép-avar kor etnikai hullámával eljutottak a Nagyalföldre".23 7 10. 569-570-ben viszont a nyugati türkök nagy erővel megtámadták a szászánida birodalmat, és elfoglalták a korábbi hephthalita királyság egész területét Kelet-Iránban.23 8 11. 588-589 között, IV Hormizd (579-590/591) idején egy iráni nemes hadvezér, Bahrám Csóbin legyőzte a hephthaliták segítségére siető nyugati türköket, és több győzelmet aratott a Kaukázusban a kazárok fölött is. Maga Bahrám egy nyíllövéssel megölte a nyugati türk kagánt. Később Bahrám vezetésével lázadás tört ki IV Hormizd ellen, a királyt megölték, Bahrám pedig királlyá koronáztatta
