Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 769 hun, avar, onogur, más türk és alán nomádok kezébe kerültek a 4-8. évszázadok során, beleszámítva most a wolfsheimi szászánida csatot is. Werner kiemelte azt a körülményt, hogy az ugyancsak kagáni rangúnak tartható albán (Vrap+Erseke) kincsek kelyhei teljesen különböző típusok, mint a Kuvrat-sírban és a vele rokon, magyarországi előkelő avarok sírjaiban talált, arany- és ezüst kelyhek.221 Végül úgy találja, hogy a két albániai kincs egy avar kagánnak a kincstárából származik, aki a Kárpát-medence ura volt a 7. század középső harmadában. Feltehetően az a Kuber, Kuvrat fia rabolhatta el onnan őket, aki jóval Kuvrat halála után a felbomló onogur birodalomból érkezett az avar kagán udvarába, aki őt, mint archónt megbízta a zömmel a Szerémségben élő, és oda a 615-620-as években hozott bizánci foglyok — Sermesianoi — fölötti uralommal. Mivel ezek a foglyok vissza akartak térni hazájukba, Kuber élükre állt (apja Bizáncban nevelkedett és patrícius volt), és miután öt csatában legyőzték az avar kagánt, sikerült elmenekülniük. Werner szerint Kuber ezekben a csatákban tette rá kezét a kagán kincstárára. Nem ad azonban magyarázatot arra, hogy ebben az esetben miért eltérőek a kehelytípusok a két albán kincsben, illetve a kárpát-medencei fejedelmi sírokban. A történet tehát ilyen formájában csak találgatás. Mindenesetre éppen olyan sikeres kirablása lehetett volna ez az avar kincstárnak, mint a jó száz évvel későbbi, amikor szintén az avar kagán [Kuber után megmaradt, vagy azután gyűjtött] kincse került két külön alkalommal a frankok kezébe 222 Alföldi András szavaival „Az avar kagán óriási aranykincsét megszerezte Nagy Károly, és gazdagon megajándékozta belőle udvari embereit, katonai parancsnokait, birodalmának fontosabb templomait és kolostorait."22 3 Ha valós Alföldi Andrásnak az a feltevése, hogy az Agaune-i St. Maurice monostor arany kannájának zománcozott, lapos gömbsüveg-alakú lemezei egy olyan avar kori kagáni jogar részei voltak, amely Nagy Károly avar kincséből származott,224 akkor nem csalfa ködképek üldözését jelenti, ha más, a késő avar kori kagán kincstárából származó tárgyak nyugati nyomait is keresi valaki. Készítettünk egy rövid listát arról, hogy milyen feltehető utakon kerülhettek ki a szászánida királyok kincsei, főleg az edények a sztyeppre és az erdős zónába. Az Ermitázs régi nyilvántartásai megbízható adatokat tartalmaznak arról, hogy a Krisztus utáni 3-8. század között a Közép-Keleten készült szászánida, szászánida-jellegű és poszt-szászánida, perzsiai, baktriai, szogd, talán indiai és esetleg örményországi aranyozott ezüst (és nagyon ritkán arany) edények (főleg tálak, csészék és korsók), kisebb számban más tárgyak hol kerültek elő Oroszország területén.22 5 Nos, a tágabb előkerülési terület szempontjából 57 tárgy (a Kuvrat sírjában talált darabok nélkül) a következőképpen oszlik meg: darab a Permi Kormányzóság területén, részben a Káma folyó vidékén, 33 a harkovi kormányzóságban, 3 a volhiniai kormányzóságban, 1 a vjatkai kormányzóságban, 14 Baskíriában, 3 Oszétiában, 1 ismeretlen helyen került elő. 2
