Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 765 his body, and his hearing, and his seeing ... seeming dead to all people. " Mint egy halott zuhant le nyomban, és nem tudott felkelni a földről, sem látni vagy hallani. Nem kétséges, hogy a Szent László sírjára tett mágikus ezüst csésze pogány kori hagyományt is őrzött, ugyanazokat a képzeteket is képviselte, mint a Szent Grál egyik, pogány, arturi összetevője, előképe, vagy a pogány Nartyamonga. A Lászlólegendában szereplő scutella (a scutra kicsinyített alakja, a latin scutum-ból, 'pajzs') egyébként eredetileg négyszögletes vagy kerek, kissé gömbölyded fatálcát jelentett, amelyen a poharakat és kelyheket adták kézről-kézre a convivium-on lakomázok.199 A 13. század eleji váradi krónikás azonban nem tálcát, hanem kelyhet vagy csészét fejezett ki a latin scutella-val. Nem véletlen tehát, hogy a honfoglalás kor hagyatékában ritka leletként három ezüstcsésze is előkerült,20 0 de az sem, hogy az Árpádok kincstárában őriztek egy ékkövekkel díszített csodálatos és színarany csészét vagy kelyhet. Felvetődik tehát а mágikus csészék kérdése, és az, hogy e keleti, iráni eredetű tárgy, fogalom, és a hozzá kapcsolódó szokások hogyan és mikor került Európába Feltéve, hogy a szkíták által valószínűleg meghonosított szokás itt teljesen feledésbe merült. A párizsi Bibliothèque Nationale szászánida csészéjét sokáig általában II. Khoszrau Parvéz (590/591-628) kelyhének tartották, újabban inkább I. Khoszrau Anósírván (531-579) vagy I. Kavad (488-497 és 499-531) pompás darabjának vélik. Ugyanis a középső hegyikristály vésetén a király koronája rájuk utalna.201 Bóna helyesen mutatott rá, hogy a keltezéshez felhasznált koronaábrázolások közül a csészén láthatóhoz a legjobban [sőt kizárólag csak] Péróz koronája hasonlít (457/459-483/484).20 2 Hajlik is ennek a keltezésnek az elfogadására, de végül anynyiban marad, hogy a párizsi csésze „a hun korszakkal egykorú perzsa alkotás -szűkebb keltezésre azonban továbbra sem alkalmas". Bálint Csanád, akinek módjában volt kézbe is vennie a csészét, meglepve állapította meg, hogy „Az iráni művészet kutatói nemcsak meg sem kísérelték, hogy vizsgálataikat ez irányban [ti. az ötvöstechnika, a kőfoglalatok] is kiszélesítsék, de a jelek szerint annak sem szenteltek különösebb figyelmet, hogy a Xusrö-tál általuk legjobb párhuzamaként emlegetett wolfsheimi dísz az 5. század közepe tájáról vagy második harmadából származik". Következésképpen Bálint Harmatta érveinek hatására I. Khoszrau korára (531-579) gondol a tál készítési idejeként, bár inkább egy, az 5. századra, annak második harmadára eső időpontot tartana helyesnek, azaz Attila, és a nagyszéksósi leletek földbe kerülésének, idejét.20 3 Az utóbbi években két tanulmányban is foglalkozott a Khoszrau-csésze kérdéseivel Harmatta János.20 4 Véleménye szerint sem magyarázható meg a Grál képzete az Artüs-mondakör kelta eredetű mondai elemeiből. Éppen ezért már másfél száz éve vannak kísérletek arra, hogy a Grál ideáját,mint legkorábbi feldolgozásaiból, Chretien de Troyes (Li contes del Graal, Perceval Ii Gallois) és Wolfram von Eschenbach (Parzivâl) eposzaiból ismerjük, a középkori Kelet kultúrájából származtassák. A két tanulmányban nincs jele annak, hogy Harmatta figyelembe vette mindazt a régi vagy új forrásanyagot, melyet a szarmata kapcsolat kérdésében fentebb összefoglaltunk. A korábbi értelmezési kísérletek három csoportjának rövid ismertetése után rámutat, hogy a mondabeli Kayanida-uralkodók, akik az iráni hagyomány szerint részben pré-zoroasztriánus uralkodók vol-
