Századok – 1996
Tanulmányok - Makkay János: A sárkány meg a kincsek IV/733
A SÁRKÁNY MEG A KINCSEK 749 kör elemei között mutatkoznak. Az oszétok az észak-kaukázusi Oszétiában élő iráni nyelvű nép, amelynek a nyelve és kulturális hagyományai bizonyítják, hogy egyenes leszármazottja azoknak az alán — ó-oszét — törzseknek, akik a hunok elől húzódtak le a sztyeppről az Észak-Kaukázusba a Kr. u. 4. század második felében. Az ó-oszét nyelv és kultúra a magyar őstörténet szempontjából kiemelkedő jelentőségű, mert nyelvtudományunk szerint a magyar nép iráni jövevényszavainak egyik fontos rétegét az ó-oszétoktól vettük át, valamikor a Kr.u. 4. és 9. század között, még a Kárpátoktól keletre, sőt a Kaukázus lábainál.11 4 Az oszét Nárt eposz a maihoz közelítő formában a Kr.u. 13-14. századra alakult ki, de különböző korú és etnikumú rétegekből áll, amelyek meghatározó része a szkíta és a szarmata kor iráni etnikus hagyományaira vezethető vissza. Ilyen a varázserejű csésze, a Nartyamonga, amelynek birtoklására hőstettek, az ellenség megölése adnak jogot, és csak az emelheti fel (annak a parancsára emelkedik fel), vagy az ihat belőle, aki a legnagyobb hőstettről őszintén számol be a hősök lakomáján, amolyan kerekasztalánál. Továbbá egyes temetési szokások, a kard kultusza, az ellenség vagy az áldozat jobb kezének a levágása, a szarvas, mint totemős, stb. A minket érintő részletek főleg az úgynevezett viharciklus, vagy Bairadz/Batraz ciklusa körül csoportosulnak Batradz, a Nárt hős, mint viharisten, megküzd az égi istenekkel, de végül ő maga is meghal, és híres kardját a tengerbe vetik11 5 A Nárt eposz nem mindig oszét változataiban a varázserejű csésze Nartyamonga, Wacamongae vagy Uacamonga néven szerepel. Az egyik oszét történet elmondja Batradz esetét az Uacamonga-csészével. Sok kincse volt a nártoknak, de a legtöbbre Uacamong csészéjét tartották. Ennek volt egy csudálatos tulajdonsága: ha valaki a lakomázok közül igazat beszélt hőstetteiről és dicsőségéről, magától emelkedett egyenesen az illető ajkához. De ha valaki pusztán dicsekedett, el sem mozdult a helyéről. Egy vacsorán a nártok dicsekedve mesélték egymásnak hőstetteiket. De akármennyit beszéltek is, Uacamong csészéje nem mozdult a helyéről. Mikor azonban Batradz adta elő három részletben hőstetteit a dauagok (az embereket és állatokat védő szellemek) ellen, a csésze felröppent, és apjának térdére, övéhez és szájához emelkedett.11 6 Az Artur-mondakörről és a Kerek Asztal Lovagjairól szóló történeteket a kutatás a kelta mitológia szerves részének tartja. A korai források szerint Artúr félig mondai, félig történeti személy volt inkább Britannia északi részén. A kelta származású, de romanizálódott brit őslakosok vezéreként a Kr. u. 5. század végén, a 6. elején vezette az ellenállást a kontinensről behatoló, és végül győzelmet arató angolszászok ellen, de ezen kívül is számos hőstett fűződik nevéhez. (Ezeknek az angolszászoknak kellett magukkal hozniuk Britanniába a Beowulf-történet sárkány-legendáját, ha igaz, hogy a Beowulf eme része kimondottan az ó-északi-germán körből származna.) Artúr alakjához és legendáihoz idővel további képzetek társultak, így főleg a Grál-monda, bár a hős mindvégig hiába keresi a kapcsolatot a tisztító erejű Grállal. A monda magva azonban az, hogy Artúr csak úgy tudott uralomra jutni Britannia fölött, hogy Merlin, a kelta mágus segítségével megszerezte a tó úrnőjének varázserejű kardját, Excalibur-1, amelyet egy titokzatos kéz emelt a vizek fölé (vagy ki tudta azt venni egy hatalmas kő alól, mint a fiatal Theseus is tette). Palotájában, a Camelot-ban volt a híres Kerekasztal, amely körül
