Századok – 1996

Dokumentumok - Sipos Péter: Heszlényi József feljegyzései a magyar katonai felsővezetésről az 1930-as évek második felében III/677

HESZLÉNYI JÓZSEF FELJEGYZÉSEI... 689 korukban lovagias ügyük is volt egymással. A kormányzó katonai irodája főnökével szoros barátságban van. A Csehszlovákiától visszakapott magyar területek elfoglalását ő vezette (lásd 688. oldal!) — A kormányzó úr 1938. nov. 6-án Komáromba, nov. 11-én Kassára vonul be ünnepélyesen. A Hfp. úr (velem együtt) kíséri a kormány tagjaival. November elején értesít a Hfp. úr, hogy HM beadta lemondását. A lemondás oka tudomásom szerint az volt, hogy Rátz gytbk. úgy érezte, hogy nem bíija már az Államfő bizalmát. Mint említettem, több fontos javaslatát visszavetették (687. oldal). A Vkf. állás betöltésével kapcsolatban meg sem kérdezték a HM véleményét; pedig Werth gytbk-kal való rossz viszonya a tisztikarban közismert volt. (Azt is mondották, hogy Werth kinevezése Keresztes-Fischer bosszúja volt Rátz ellen.) A lemondás kissé elhúzódott — valószínűleg a bevonulás miatt — de november végén bekövetkezett újból a miniszterválság. Honvédelmi miniszter vitéz Bartha Károly táborszernagy lett, a HM katonai főcsoport főnöke.3

1 Vitéz Bartha Károly tszgy tökéletes ismerője a honvédség közigazgatásának. Igen pontos, reális, a gazdasági viszonyok jó ismerője. Munkát követelő, maga is igen munkabíró. Mint régi műszaki törzskarbeli tiszt inkább az anyagi és műszaki kérdésekkel foglalkozott; jó szervező. Vezérkari képzettsége nincs, aminek az lesz a következménye, hogy a harcászati kérdésekbe és a szervezés irányításába nem fog beleszólni. A politikával szemben közömbös, igen jó katona.** Rendkívül puritán. Bartha tsznagy elismeri a vezérkari Fk. fölényét a vezérkari vonatkozású, alapvető katonai kérdésekben; a Hfp-vel jó bajtársi viszonyban van. Állása elfoglalása után hamarosan véget vet a Szálasi kérdés katonai vonatkozásainak, amennyiben Szálasi rangvesztését végrehajtja (687. old.). A honvédség fejlesztése zökkenés nélkül tovább folyik, mert hisz eddig is Bartha tbszgy irányította a munkálatokat mint katonai főcsoportfőnök. Ezzel a vezetői változással a hatalmi viszonyok a gyakorlatban megváltoztak. A honvédség tulajdonképpeni vezetője a Vkf. lett. Befolyását emelte a vezetése alatt történt felszabadítása a Felvidék magyarlakta részeinek és a Kormányzó úr bizalma. Werth gytbk. állásának elfoglalásától kezdve azon fáradozott, hogy a Vkf. állás súlyát emelje. Javaslatot tett a HM úrnak (és az Államfőnek?), hogy a Hfp. állása törültessék el és hatáskörét a Vkf. vegye át. A Vkf. közvetlenül az Államfőnek legyen alárendelve és végrehajtaná az Államfőnek legfőbb Hadúri jogán kiadott rendelkezéseit. A Hfp. katonai parancsnoklási szerepét 3 újonnan alakítandó hadseregparancsnokság venné át. A HM tulajdonképpen alig lett volna egyéb, mint a Vkf. kiadta rendeletek végrehajtója. — Nem ismeretes előttem, hogy a vezetői változáskor milyen megegyezés történt a HM és Vkf. között az ügyköröket illetőleg. * 1930/31-ben, mint a hadiiskola parancsnoka, közvetlen elöljáróm volt (1930-33-ig a hadiiskolán tanár voltam). ** Bartha tszgy. közvetlen elöljáróm volt, mint anyagi csoportfőnök, 1933-35-ig, amikor a gépkocsi osztály (3/b) vezetője voltam.