Századok – 1996

Tanulmányok - Sándor Pál: Jobbágyfelszabadítás és birtokrendezés Magyarországon 1848–1864 I/29

JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÉS BIRTOKRENDEZÉS... 63 13

Utal rá Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Századok, 1950. 3. sz. 509-512. Az európai forradalmak átfogó történetére lásd: Johannes Scherr: 1848. Ein weltgeschichtliches Drama. 1-2. к. Leipzig, 1875. 14

Az osztrák történetre általában: H. Hantsch: Die Geschichte Österreichs. 1-2. к. Graz-Wien-Köln. 1959. Régebbről alapvető J. A. Helfert művei közül: Geschichte der österreichischen Revolution im Zusammenhange mit der mitteleuropäischen Bewegung der Jahre 1848-1849. 1-2. k. Freiburg-Wien, 1907-1901., majd Kaindl-Pirchegger-Klein: Geschichte und Kulturleben Österreichs von 1792 bis zum Staatsvertrag von 1955. Wien-Stuttgart, ötödik bővített kiadás, 1965. Továbbá: Die Revolution im Kaisertum Österreich 1848-1849. Rudolf Kisling, mint kiadó, 1-2. к. Wien. é.n. (1948). A hazaiak közül általános európai vonatkozásban lásd: Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében. Budapest, 1970 és Diószegi István: A nemzeti átalakulás feltételei és a forradalmi út. In: Hazánk és Európa. Budapest, 1970; valamint tőle: A magyar forradalom nemzetközi helye, in: A negyvennyolcas forradalom kérdései. Értekezések a történeti tudományok köréből. 77. sz. Budapest, 1976. Az európai vonatkozásokat röviden említi Szabó István: i.m. 567-568. 15

MOL. A Festetics család keszthelyi levéltára. Ügyiratok. 610. es. I. (b-52) 312. sz. Eredeti másolat. 16

Minderről nagyszabású anyag felhasználásával, lásd: Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Budapest, 1971. Lényegében tőle vettem át nemcsak az idevágó szempontokat, hanem az általa használt számadatokat is, de ez utóbbiélkat két megszorítással. A főként Királyi Pál egykorú adatközlésére visszanyúló, Varga által kombinált adatok inkább csak tendencia értékűek, ámbár használhatóbbak, mint Fényeséi. Használhatóságuk azonban csak 1847-48-ra korlátozódik. A jobbágybirtok különböző típusainak későbbi megoszlásának illusztrálására — ezen földek különféle jogi átminősítései okából, már nem hasznosíthatók. 17

Corpus Juris Hungarici 1836-1868. Budapest, 232-238. 18

Kónyi Manó, mint közreadó, Deák Ferenc beszédei. Budapest, 1886, 2. k. 194-196. A levél Pestről kelt, március 28-án. 19

Jókai Mór megjegyezte Emléksorok Napló 1848-49-ból című memoáijában, hogy amikor „Deák Ferenc átvette az igazságügyi tárcát, e törvények keze alá kerülnek, és nem bír rajtok eligazodni. A legelső kérdés az: hogy bele vannak-e az úrbériségbe értve a szőlők, a majorsági földek és a királyi haszonvételek?" Hozzáteszi, hogy Deák Kossuthtól más választ kapott, mint Szentkirályitól és elbeszéli az „öreg úr" egy ide vonatkozó, jellemző anekdotáját. Budapest, 1980. 83-84. Jókai szövege ironikus felhangja mellett, szintén igazolja, hogy a jobbágyfelszabadító törvények korántsem voltak minden tekintetben befejezett és egyértelmű intézkedések. 20

Az alábbi adatokat, amelyek hozzávetőleges értékűek, Varga J. munkáiból vettem át, a jelzett megszorítással. A jobbágyfelszabadítás kivívása... i.m. 338-346., valamint tőle korábban, Typen und Probleme des bäuerlichen Grundbesitzes in Ungarn 1767-1849. Budapest, 1965. 109-142. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae. Magyar nyelven is megjelent, A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767-1849 címen az Értekezések... sorozatban. Budapest, 1967. A telken kívüli földek paraszti birtoklását, már korábban is felvetettük, A jobbágybirtok történeti-statisztikai vizsgálatához 1786-1853 című munkánkban. Történeti Statisztikai Kötetek. Budapest, 1961. 125-150., valamint: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti-statisztikai forrásai-módszerei és újabb eredményei. Agrártörténeti Szemle. 1964. 1-2. sz. 36-84. stb. 21

Wien. Allgemeines Verwaltungsarchive, Ministerium des Innern. Allgemeine Karton 138. IV. k. 1848-1869. 1852. július 10-ről. Lásd hozzá: A birtokrendezéssel kapcsolatos 1852. évi „Kimutatás" és az 1859. évi „Áttekintés" eredményei című dolgozatunkat, amelyben megyei szinten mutatjuk be az adatokat, valójában három forrás tükrében. Statisztikai Szemle. 51. évf. 1973. 1. sz. 60-74. Német nyelven ugyanez, Ergebnisse der Grundbesitzregulierungen in Ungarn im Lichte dreier Quellen. Acta Historica Akademiae Scientiarum Hungaricae. 21. sz. 1975. 411^432. A kimutatás Bach 1852. január 21-én kelt rendelete nyomán még az év április-júniusa során keletkezett. A rendelkezés értelmében mindenhol az 1848. január 1-i állapot szerint kellett kimutatni a birtokrendezések addigi állását, ami valójában az 1847. évi állapotokat jelentette, de az 1852-ben érvényes közigazgatási beosztás szerint. A kimutatásokat a megyefőnökök készítették el törvényhatóságok szerint. A munkálatok alapja az egyes járások közigazgatási főbíróinak helységenkénti adatfelvételei voltak. A kimutatások összesített eredményeit Varga János közölte először: A jobbágyfelszabadítás kivívása... c. id. munkája 342. és kk. oldalain. Feldolgozásának jellegéből adódóan, kutatásai nem térhettek ki az egyes megyék részletes adatainak ismertetésére. A részadatok elté-