Századok – 1996
Közlemények - Richly Gábor: Magyar katonai segítségnyújtás az 1939–40-es finn–szovjet háborúban II/403
440 RICHLY GÁBOR (629 millió FM). Az ellehetetlenülő alapbeszerzések miatt az 1931-36-os évekre (I. hätäohjelma, 700 millió FM) és az 1935-43-os időszakra (uusittu hätäohjelma, 1 678 millió FM) ún. szükségprogramokat kellett elfogadni, ám ezek sem tették lehetővé, hogy a fegyverzetet a tervezett 300 000 fős hadsereg igényeihez igazítsák. A feszült nemzetközi helyzet hatására 1939-ben az alapbeszerzésekre fordítható összeget ugyan jelentősen megnövelték (860 millió FM), és utólag további forrásokat is rendelkezésre bocsájtottak (350 millió FM), ám így sem sikerült biztosítani a Mannerheim marsall által minimálisként megszabott összeget (1 360 millió FM). Huhtaniemi 1979, 238-40. és 246. o„ valamit Kronlund 1988, 452., 454. és 459. o. 74 Huhtaniemi 1979, 238-43., 254. és 259-60. o„ Järventaus 1982, 35. és 52. o„ valamint Kronlund 1988, 454. és 456-8. o. 76 Järventaus 1982, 34-5. és 52-3. o., Kronlund 1988, 438-40., 541. és 553. o., Tirronen 1979, 302-7. o„ Tervasmöki — Juutilainen 1976, 168. o., valamint Tirronen 1979, 307. o. 76 A harmincas évek első felétől kibontakozó finn-magyar hadiipari kapcsolatok és a második világháború fegyverszállításainak elsődleges forrása: SArk PK 1244. 77 SArk PK 1244/106 és 113. 78 Hilbert több folyóméternyi különgyűjteményének túlnyomó része ilyen meg nem valósult üzletek iratanyagából áll. Visszautasított ajánlatai között különösen sok Weiss-termék szerepel paradicsomszósztól és szárított krumplitól kezdve pontonhídon, kétéltű terepjárón és nehéztraktoron keresztül egészen a repülőgépalkatrészekig (SArk PK 1244/106). 79 SArk PK 1244/206, 106, 114 és 118, valamint Kronlund 1988, 443. o. 80 SArk PK 1244/116, 117, 118 és 218, valamint Huhtaniemi 1979, 254. és 258-60. о. A háború kitörésekor ez a beruházás még folyamatban vem, a gépek egy részének leszállítását a német blokád akadályozza, és a gépsorok felszerelését irányító magyar mérnökök Németországon való átutazása is problémássá válik. 81 Huhtaniemi 1979, 259. o., valamint Suomen Kansallisarkisto (Finn nemzeti levéltár, a továbbiakban: KA) Niukkasen Jcokoelma, kansio 4/a és 9., valamint HL HM Ein B-1936-16.863. A kapcsolatok kiépítésében Shvoy István honvédfőparancsnok 1936-os és egy magyar hadiipari bizottság 1937-es finnországi látogatása is fontos szerepet játszhatott (HL HM Ein B-1936-12.935 és 1937-32.781). 82 Az export 1936-ban a gépsorok kihasználása érdekében már elengedhetetlen volt, ám a Huba I. program elfogadása új helyzetet teremtett: a honvédség megnövekedett igényeit jelzi, hogy a MAVAG kapacitását rövid időn belül 3-4-szeresére kívánták növelni a hazai megrendelések — többek között 176 db 40 mm-es légvédelmi ágyú — teljesítése érdekében. Am a korábban jóváhagyott külföldi megrendelések a diósgyőri kapacitást jóelőre lekötötték (Dombrády 1981, 261-4. o.). Az azonnal és valutában fizető exportban érdekelt MAVAG, valamint a HM kötélhúzásáról, mellyel a kormány is kénytelen volt foglalkozni, bővebben uo. 264. o. SArk 18452/2 és PK 1244/115 83 Sark T 18452/2, T 19381/1 és 1244/115. A Finnország elleni szovjet támadás az utolsó 12 ágyút Németországban éri, mire a német illetékesek zárolják azokat. Csak január közepén sikerül a magyar légvédelmi lövegeket Göring engedélyével továbbszállítani (vö. 3.4. fejezet). A többi ágyú azonban már a háború kitörése előtt megérkezett Finnországba (Huhtaniemi 1979, 260. és 268-9. o.). A finn légvédelem elégtelensége miatt a Magyarországról érkező fegyvereknek viszonylag jelentős szerep jutott. A finn légelhárítás egyébként a téli háború idején csupán 5'szovjet gépet tudott lelőni — valamennyit 40 mm-es gépágyúval (Pajari — Rantalainen 1979, 95. o.). A budapesti vásárlásokról legrészletesebben: Huhtaniemi 1979, 272-3. o. Más finn szerzők általában néhány kiragadott példa erejéig, sok esetben tévesen említik a magyar fegyverszállításokat. A magyar szakirodalomban az angol gazdasági blokád feloldásával kapcsolatos utaláson túl nem találtunk konkrét említést az átengedett fegyverzetről, vö. 86. jegyzet. A finn védelmi minisztériumban összeállított beszerzési listáról az 2. táblázat tájékoztat. 85 HL vkf 1940/eln 1. oszt. 3016 (1940 január 8-i értekezlet a finn hadianyagrendelésekről), valamint SArk PK 1244/218 és 229 (Január 6. és 11. keltezésű emlékeztető Hilbert tárgyalásairól a HM-ben) alapján. 86 SArk PK 1244/218 (T. Glantz 1939. december 31-i budapesti jelentése Grandell vezérőrnagynak), Berend — Ránki 1958, 308. o., és Juhász 1964, 71. o. 87 HL vkf 1940/eln 1. oszt. 3207 Finnországi hadianyag szállítások. 88 Elképzelhető, hogy az előkészített szerződésekben szereplő 20 mm-es repeszgránátok, tábori konyhák és traktorok is kitolódó határidők miatt kerültek le a napirendről (SArk PK 1244/229. (1942. december 4-i jelentés a téli háború idején Magyarországon kötött szerződések egyenlegéről)).
