Századok – 1996

Közlemények - Richly Gábor: Magyar katonai segítségnyújtás az 1939–40-es finn–szovjet háborúban II/403

434 RICHLY GÁBOR JEGYZETEK 1 Az adatgyűjtés során nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért köszönet illeti Vesa Pörstit, Sipos Pétert, Tenho Takalot, Olli Vehviläinent és Osmo A Wilkunát. A dolgozat megírását lehetővé tevő kutatómunkát a Pro Renovanda Kultura Hungáriáé és a Soros Alapítvány, a Suomen Kansainvälinen Henkilövaihdon Keskus (CIMO), valamint a Tamperei egyetem Történettudományi tanszéke támogatta. 2 Az 1.1. fejezet forráshellyel nem jelölt adatai Juhász 1988 alapján. 3 E határozott kiállás kevésbé ismert előzményeiről — különös tekintettel Csákynak Cianóhoz intézett szeptember 6-i üzenetére — 1. Juhász 1988, 219-25. o. 4 Rautkallio 1990, 47-52., 66. és 104-9. o. Valójában az amerikai segítségnyújtás az izolációt féltő kongresszus végeláthatatlan vitái következtében teátrális gesztusoknál alig jutott messzebbre. Erről részletesebben lásd 3.2. és 4.4. fejezetet. Az Egyesült Államok Finnországhoz és Szovjetunióhoz való viszonyulása egyébként meglehetősen ellentmondásos, máig vitatott kérdés. Rautkallio például érzékletesen ábrázolja, hogyan vált a finnek megsegítésének kérdése Herbert Hoover és Roosevelt elnök választási küzdelmének eszközévé, miként kapott prioritást a Szovjetunióba irányuló export a meghirdetett „morális blokáddal" szemben, valamint hogy a finnek iránti „szimpátiától" függetlenül amerikai állampolgárságukat kockáztatták a Finnországba induló önkéntesek. 5 A kizárás leglelkesebb szorgalmazói a biztos távolból politizáló latin-amerikai országok, illetve Daladier, akinek elképzeléseihez kénytelen-kelletlen Anglia is csatlakozott. A finn megkeresés. A Tanács és a Közgyűlés decemberi ülésszakai..., Szovjetoroszország kizárása a Nemzetek Szövetségéből, Finnország szabadságharca és a Népszövetség, Szovjetoroszország kiutasítása a Népszövetségből in Külügyi Szemle 1940. 69-70., 157-8. és 164-7. o., Kallcnautio 1985, 198-9. o„ Douglas Clark: Liittoutuneet lähtevät talvisotaan. Englannin ja Ranskan Suomen-politiikka 1939-1940, Keuruu, 1967. 54-55. o., valamint Neuakiui 81-3. o. uo. 41. o. 6 Ciano 1945, 195. és'199. o., valamint Pcltovuori 1975, 151-4. o. 7 Bővebben 1. Falt 1980. 8 Németországnak Finnországhoz való viszonyulásáról bővebben 1. 3.4. fejezet. 9 Nevakivi 1972, 22-9., 100 és 168-71. o„ Clark 1967, 46-7. és 82-8. o„ valamint Kallenautio 1990, 194-5. o. 10

Pintér 1967, 116-33. o. 11

A szövetségesek Finnország megsegítésére tett erőfeszítéseiről részletesebben lásd 2.2. és 3.4. fejezetet. 12

Teleki Pálnak a zászlóalj előtt tartott beszédéből a hárshegyi cserkészparkban, 1. OL К 429 A finnországi magyar önkéntes-zászlóalj szervezésével és működésével kapcsolatos iratok: naplófeljegyzések, levelek, elszámolások. 1940., Beszámoló a zászlóalj utazásáról, bizalmas rádiófigyelők, feljegyzések, napiparancsok. 1940., valamint Elszámolások, nyugták, névsorok. 1940. Kozma: A finn ügy (naplószerű feljegyzések), február 1. 13

uo. Mclocco János: A magyar önkéntes-zászlóalj útja Budapesttől az angliai kikötőig. Anglia. 14

Kozma i. m. január 12., valamint DIMK IV. 529. dokumentum. 16

Egyes náci vezetők érzelmei természetesen Magyarországon is ismertek. A helsinki magyar katonai attasé pl. már november közepén így számol be német kollegájával folytatott beszélgetéséről: „Beszédjét... nem a finn kérdésekkel kezdte Rössing, hanem az orosz barátság magyarázatával. Egész Németország szégyelli e barátságot, egyedül Ribbentrop akarta azt... Mikor kifejtettem Rössingnek, hogy Finnország létét védve Németország érdekében jár el, ezt б is elismerte, és nyíltan megmondta, hogy hadianyagszállítással támogatják a finneket, sőt — amint itt suttogják — önkéntesek küldésének lehetőségét sem tagadta..." (OL К 63-1393-12/5). 16

Kozma i.m. december 12. és DIMK IV. 502. dokumentum. Tudomásunk szerint Sztójay az önkéntesek átutazása mellett december folyamán Németország békeközvetítését is megpróbálta kijárni, ám sikertelenül (UM Fb 5 С 27 és Fb 1Ö9 С 1 Suhteet muihin maihin). Egyébként a magyar diplomácia — hasonló eredménnyel — Washingtont is megpróbálta békeközvetítésre ösztönözni (OL К 63-1940-12/28, valamint UM i. h.). 17

A magyar hivatalos szervek meglehetősen naiv taktikázására jellemző, hogy a cáfolatot a külügyminisztérium utasítására végül csak Berlinbe küldték el. Azonban természetesen így sem