Századok – 1996
Közlemények - Makkai Béla: A magyar kormányzat „Bosniai actio”-ja (1909–1919) II/341
A MAGYAR KORMÁNYZAT „BOSNLAI ACTIO"-JA (1909-1919) 369 szavaival élve — „igen költséges" és meddőnek tűnő kultúrdiplomáciai erőfeszítéseket,26 7 amelyek utólag mégis értelmet nyernek az által, hogy napjaink szükségszerű kapcsolatépítését nem a nullpontról, vagy Mátyás királytól, hanem talán éppen a „Bosniai actio" hagyományára alapozva kezdhetjük el. JEGYZETEK 1 A tanulmány a Teleki László Alapítvány támogatásával készült. 2 MOL К 27, MT jkv., 1910. szept. 29., 1.1 28. p. 3 Magy. Stat. Közi., Új sor., 64. k„ Bp. 1920. KSH, 74-75. p. és Kovács Alajos: Magyarország népességi statisztikája 1910-ben (Klny. a Magyar Statisztikai Közlemények 64. kötetéből). - Athenaeum, Bp. 1920. 44. p. 4 Burián István közös pénzügyminiszter egy 1906 decemberében készített emlékiratában említette, hogy a közigazgatásban alkalmazott osztrák-magyar állampolgárok 82 %-a szláv nemzetiségű, [MOL К 26 ME 713. es. 1553. 1907 XXXVI. t.] amiből az a következtetés adódik, hogy a magyar nemzetiségű tisztviselők száma igen csekély lehetett, s ezt a Bosznia-Hercegovinai munkavállalások feltételéül szabott belügyminisztériumi igazolások is megerősítik, ugyanis a miniszterelnökségi iratok között tűlnyomólag délszláv nemzetiségűek aktái találhatók, magyaroké csak elvétve. 5 MOL К 26 ME 1189. es. sz. n. 1918 XXXIV t. 6 Günther Ferenc: Bosznia Szávamellékén. - Bittermann és Fia, Zombor, 1910. 24. p. 7 Száva-mellék. A bevándorlók főként bácskai svábok, nazarénus szlovákok és magyarok voltak. - Uo. 13., 18. p. 8 Tájékoztató a Julián-Egyesületről: hatodik jelentés: a Julián-Egyesület 1913. évi működéséről. - Bp. 1913. 7. p. és Margitai József: A horvát-szlavónországi magyarok sorsa, nemzeti védelme és a magyar-horvát testvériség. - Bp. 1918. 353. p. - A Bács-Bodrog megyei Gazdasági Egyesület igazgatójának e vidéken tett tanulmányútjáról szóló beszámolójából tudjuk, hogy a Bjelina melletti Ljeljence magyar telepesei a bácskai Magyarkanizsáról származtak, s hogy sovány irtványföldön gazdálkodva is jól boldogultak. - Günther Ferenc: i. m., 20., 24. p. - A Bjelina környéki magyarságot a szerző száz családnál is többre becsülte 1911-ben. - Uo., 22. p. - Vuíiak esetében csak feltételezni tudjuk, hogy a Szávához közelebb eső Prnjavor mellett kell keresnünk, s nem a Zvornik és Tuzla között fekvőnél. 9 Ezt tette 1906 decemberében Kmetty, a magyar négyesbizottság egyik tagja, (szemrehányásaira Burián István Wekerle miniszterelnöknél is előterjesztett emlékiratában reagált). - MOL К 26 ME 713. es. 1553. 1907 XXXVI. t. - Magyarország területi integritását is fenyegető volta miatt Szmrecsányi György képviselő parlamenti interpellációban ítélte el a kormány Bosznia-politikáját [Képv.házi Napló, 1915. máj. 12-i ülés, 17. k. 120-121. p.), ugyanezt (az egyébként birodalmi politikát áhító) Budapesti Hírlap már évekkel korábban megtette. [Budapesti Hírlap, 1907. nov. 15.] - Az indokolt kritika mellett azonban irreális követelések is hangot kaptak a magyarországi sajtóban. Az egyik napilap például „hallatlan botrány"-ról beszélt „Boszniában nem tudnak magyarul: mit szól ehhez a magyar kormány" c. közleményében annak kapcsán, hogy a pénzintézeti nyomtatványokon a szerb-horvát és német használata mellett nyoma sincsen magyar nyelvű feliratozásnak. - Az Est, 1911. júl. 14. 10 A magyarság többségével ellentétben ők kitörő lelkesedéssel fogadták az annexiót is, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a diplomáciai és katonai lépéseket hamarosan követi majd a „horvát" tartományok egyesítésének közjogi aktusa is. Ez azután egyfajta láncreakciót indukálva kedvező irányba terelné a horvátlakta tartományok (Isztria, Dalmácia és (az egyházi főhatóságát tekintve máris Zágráb fősége alá tartozó) Muraköz, s természetesen a kiegyezésben függőben hagyott Fiume) hovatartozásáról folytatott vitát. Nagy-IIorvátország létrejötte reményeik szerint a magyar gyámkodás végét is jelentette volna, minthogy a kétpólusú monarchiát ily módon csak trialista struktúrában lehetne fenntartani. 11 Magjarska „expedicija" u Bosni - IIrvatska, 1909. okt. 12. 12 Magjarizacija u Brckoj - Narodna Obrana, 1909. jan. 20.
