Századok – 1996
Közlemények - Makkai Béla: A magyar kormányzat „Bosniai actio”-ja (1909–1919) II/341
A MAGYAR KORMÁNYZAT „BOSNLAI ACTIO"-JA (1909-1919) 347 közbenjárására) a második szarajevói iskola tervének is zöld utat adva az állami szubvenció jelentősen bővült, (azzal a megszorítással, hogy az egyesület a szlavóniai akció ban nyert esetleges megtakarításait is a boszniai akció finanszírozására csoportosítja át).42 Erre szükség is mutatkozott, hiszen a szarajevói iskola megnyitásának hírére több magyarlakta településről is felkeresték az egyesületet, iskolát és a helyi viszonyokat is részletesen tárgyaló boszniai kalendáriumot kérve.4 3 A szervezőmunkának további lendületet adott az is, hogy Brckón és Mosztárban a magyarság kulturális egyesületekbe tömörült, de Bjelinán és Vuciakon is voltak ilyen irányú kezdeményezések.4 4 A Julián-Egyesület végül is 1911 januárjában két iskola megnyitásához kért felhatalmazást és fedezetet a miniszterelnökségtől (iskolánként 2500 koronás fenntartási költséget kalkulálva): Brckán, ahol 60 környékbeli tanköteles és 30, a Száva másik oldaláról vasúton bejárni szándékozó szlavóniai gyerek igényeit vették figyelembe, és Zavidovicon, ahol a budapesti Gregersen cég gyártelepén dolgozók gyerekeinek kívántak magyar iskolát biztosítani.45 A jóváhagyás és a fedezet átutalása hamarosan meg is történt.4 6 A zavidovici iskola megszervezésére kiküldött Margitai is jó hírekkel tért vissza. Egyrészt elegendő tankötelest talált a településen (igaz kb. harmadrészben németeket, szlovákokat és bunyevácokat), másrészt megegyezett a budapesti céggel, hogy az saját költségén biztosítja a tantermet és a berendezést; az egyesület végül a közös pénzügyminisztertől is biztatást kapott arra nézve, hogy a bosnyák kormány nem támaszt akadályt az iskolaengedély kiadásával szemben.4 7 Eközben a többi magyarlakta helység iskolája ügyében is előrelépés történt. Thallóczy Lajos közös pénzügyminisztériumi osztályfőnök hívta fel Klebelsberg Kunónak, a Julián-Egyesület ügyvezető igazgatójának figyelmét, hogy a vuciaki magyar iskola államsegélyét — más osztrák, állami támogatást élvező iskolákhoz hasonlóan — a bosnyák tartománygyűlés megvonja, s hogy az ottani magyarok gyors asszimilációját meggátolják, az egyesület beavatkozása szükséges.48 Mosztárban is körvonalazódni látszott a magyar iskola, itt azonban a magyarság csekély száma és a vegyesiskola fenntartásának problematikus volta egyelőre viszszatartotta az egyesületet további lépések megtételétől.4 9 Bjelinán az ugyancsak várható támogatás megvonás a Julián-Egyesület égisze alatt megvalósuló magániskola megszervezését sürgette; Széchenyi Béla, egyesületi elnök viszont az annektált tartományokban „még meg sem alapozott" magyar befolyás szempontjából szorgalmazta a gyors cselekvést.5 0 A helyszíni szemlére kiküldött Moravecz Imre ugyan 250 magyar családot regisztrált a városban, azonban nemzetiségi szempontból feszült légkörről számolt be,5 1 (amely feltehetőleg az 1906 nyarán szerb részről kiprovokált ,,műfelkelés"-re vezethető vissza).5 2 A szarajevói iskola igazgatója ezután Mosztárban is tájékozódott az iskolaállítás feltételeiről, azonban az iskola megnyitását megelőzően szükségesnek tartotta egy magyar nyelvi jártasságot biztosító óvoda felállítását, amelyre — miután a hercegovinai fővárosban ez idő tájt egyetlen óvoda működött — igen nagy igény mutatkozott; ellenben a magyar iskolát a továbbtanulási lehetőségeket latolgató városi értelmiség nem támogatta.5 3 A miniszterelnökség felkarolta a javaslatot, azzal, hogy amúgy is számolnia kell a ráfordítások növekedésével, hiszen a boszniai akció jelen keretek
