Századok – 1996

Közlemények - Makkai Béla: A magyar kormányzat „Bosniai actio”-ja (1909–1919) II/341

344 МАК KAI BÉLA A horvát-szerb koalíció lapja, a Hrvatska a magyarok boszniai terjeszkedésének szentelt vezércikket 1909 szeptemberében,1

1

az eszéki Narodna Obrana már Brckóban zajló „magyarosítás"-ról cikkezett,1

2

a jogpárti Hrvatsko Prauo pedig egyenesen ,gyarmatosítás"-пак minősítette Magyarország boszniai jelenlétét.13 Ezzel szemben tény, hogy telepítéssel mindössze egyetlen magyar falu létesült a Száván túl (Vuciak);1

4

jóllehet a budapesti kabinet álláspontja az volt, hogy a magyarság bevándorlása „... buzdítandó, hogy ezen valamikor a magyar szent koronához tartozott területet ne tekintse idegen földnek".1

5

Ez az igény mégis inkább a politikai távlatokat villantotta fel, végeredményben tehát nincs ellentmondásban Széchenyi Bélának, a Julián-Egyesület elnökének egy, az adott viszonyokról tett megállapításával, miszerint „... még a magyar befolyás alapjait sem raktuk le, és az osztrákok úgy gazdasági, mint kulturális szervezkedés terén meszsze túlszárnyaltak bennünket."1

6

[A szerző kiemelése.] A „legnagyobb magyar" fiának hathatós kormányintézkedést sürgető sorai összecsengnek Thallóczy Lajosnak egy 1912-ben készült emlékiratában foglaltakkal. A korszak egyik kulcsfigurájaként ismert tudós memorandumában az új balkáni kihívások Monarchiát érintő hatásaival és a szükségesnek látszó teendőkkel foglalkozott, s leszögezte, hogy a török hatalom kiszorulása Délkelet-Európából anyagi és szellemi fegyverkezést kíván a Monarchiától a Balkánon, amennyiben az meg kívánja őrizni nagyhatalmi szerepét.17

Ezt követeli a magyarság érvényesülése és a szomszéd népekkel kapcsolatos történelmi közvetítő szerep is.1

8 A széles ívű, (és meglehetősen költséges) tervezet megvalósítását a gyökeres történelmi változások meghiúsították, Thallóczy programjának egyes kulturális elemei azonban — mint látni fogjuk — a „Bosniai actio" koncepciójába illeszkedve mégis megvalósultak. A Julián-Egyesület iskolaszervező és közművelődési, tevékenysége Bosznia-Hercegovinában Fentiekben vázoltuk, hogy milyen történelmi szituációban került sor a másutt már sikerrel zajló kulturális nemzetmentő akcióra Bosznia-Hercegovinában; leszögeztük ugyanakkor azt is, hogy a korábbiaktól eltérően az annektált tartományokban 1909-ben kezdeményezett akció fő motívuma, nem a szórványmagyarság asszimilációjának meggátlása volt, mint inkább a többek által megfogalmazott nagyhatalmi érdekek érvényesítésének szándéka. Ennek ellenére előre kell bocsátanunk, hogy a Boszniai Akció mindvégig megmaradt egy voltaképpen igen szerény kulturális akció keretei között, s nem is annyira a budapesti kormányzat szűkös anyagi lehetőségei, mint inkább a politikai viszonyoknak a magyar expanziót kedvezőtlenül érintő alakulása miatt. Már az akció előkészítése is igen visszafogottan, mondhatni észrevétlenül zajlott, hiszen a horvátországi akcióval kapcsolatosan oly gazdag miniszterelnökségi iratok között alig találtunk egy-egy szűkszavú utalást az újabb akció-ág kezdeteiről. Ez valójában nem is olyan meglepő, ha meggondoljuk, hogy a boszniai kulturális akció „kivitelezésére" ugyanaz a szociológus és oktatási szakértőkből,