Századok – 1996
Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3
BATTHYÁNY LAJOS ÉS AZ EGYESÜLETEK (1840-1847) 23 Maga a Fenséges Főherceg, országunk nádora5 2 kitűnő részvéttel viseltetik e vállalat iránt, már az épületvásárlási nehézségek elhárításában is, később pedig saját aláírásával kezdte meg az alapító ívet, mely körülmény csak kedvező jövőt ígérhet ezen iparágnak, melynek megalapítására tervezett háromszázezer pengőforintból 230 000 már eddig aláiraték. Egyébiránt az elsőségi részvények már elfogyván, az ötszáztóli kamattal biztosított rendes egész és fél részvények állanak még nyitva, melyeknek aláírási ívét azon hazafiúi kérelemmel rekesztem ide, hogy az alapítók közül odajegyzett néhányak névsorát polgári lelkességed szerint gazdagítani szíveskednél. Mivel pedig az iparüzlet kezdete október elejére határoztaték, azon időre, okvetlen [...]lok,5 3 miként becses válaszoddal meg fogsz [örven]deztetni. Barátságos tisztelettel maradván: őszinte barátod G[róf] Batthyány Lajos Eredeti, Kuthy Lajos kézírása, csupán az aláírás s. k. OL Filmtár 8367. doboz. Wesselényi Miklós levelezése. Batthyány Lajos levelei Wesselényihez. JEGYZETEK 'Batthyány Lajos 1839/40-es országgyűlési szerepléséről: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. (2. jav. bőv. kiad.) Pest, 1868. 2. köt. 122-132.; Károlyi Árpád: Németujvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. Bp. 1932. 1. köt. 594-595.; Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén. Századok 1982. 1159-1163.; Molnár András: ,A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!" Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen. Levéltári Szemle 1995. 1. sz. 3-22. 2 Az amnesztia elutasításáról: Magyar Országos Levéltár (OL) N 119. Regnicolaris Levéltár. Takáts Sándor hagyatéka. Fasc. 64. No. 9282. (Egy 1840. május 2-án kelt titkosrendőri jelentés, vö. Takáts Sándor: Wesselényi Miklós és a titkosrendőrség. Uő.: Kémvilág Magyarországon. Bp. 1932. 1. köt. 66.) Batthyány agitációs terveiről: Gróf Széchenyi István naplói. (Szerk. Viszota Gyula) Bp. 1937. 5. köt. 380. (a továbbiakban SZIN); Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808-1860. Bp. 1943. 1. köt. 371.; OL N 119. Fasc 63. No. 9037. (Titkosrendóri jelentés, 1840. jan. 31.); uo. Fasc. 64. No. 9232. (Az 1840. ápr. 13-án kelt titkosrendőri jelentést idézte: Takáts Sándor: A szegénylegények klubjai. Uő.: Hangok a múltból. Bp. én. 272.); OL I 58. Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Jelentések a magyar országgyűlések tárgyalásairól. 13. cs. Államkonferencia-ügyirat mellékletek. Az 1839/40-es országgyűlés résztvevőinek politikai minősítései, (vö. Molnár András: „Az akasztófa tükröződik a szeméből." Titkosrendőri jelentés Batthyány Lajos grófról. Vasi Szemle 1993. 4. sz. 506-507. 3 Vas Megyei Levéltár. Vas megye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 1840. június 30. és november 3. (a jelenlévők névsorai); OL A 105. Magyar Kancellária Levéltára. Magyar Királyi Kancellária. Informations-protocolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Sektion. 1840. július 16. (29. ülés) 15. Nem talált Batthyány szerepéről érdemi adatokat Tilcsik György sem. (A liberális és a konzervatív erők küzdelme Vas megyében az 1843/44. évi országgyűlésre szóló követutasítás kidolgozása kapcsán. Előadások Vas megye történetéből. Szombathely, 1990. 118-119.) 4 Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Az ellenzéki és a középutas liberalizmus elválása 1841-42-ben. Bp. 1983. 11. 5 Batthyánynak a Pesti Hírlappal kapcsolatos korai állásfoglalásai: Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal 1841-1848. Bp. 1927. 1. köt. XCVI.; uő.: A Kelet népe történetéhez. Budapesti Szemle 1903. 116. köt. 322. sz. 166.; Gr. Széchenyi István: A
