Századok – 1996

Tanulmányok - Molnár András: Az egyesületek szerepe Batthyány Lajos politikai pályafutásában (1840–1847) I/3

BATTHYÁNY LAJOS ÉS AZ EGYESÜLETEK (1840-1847) 19 nádorválasztás kérdésében is összekülönbözött. Kapcsolatuk talán sohasem volt teljesen felhőtlen; mindkettejükben ott bujkált az időnként felszínre törő bizalmatlanság. Azonban a közös érdek: a kormány megbuktatásának és — talán nem túlzás — a hatalom megragadásának a célja háttérbe szorított minden korábbi sértődést vagy ellenszenvet Kossuth 1847-es követté választtatásának idején.4

3 Az ország gazdasági fejlesztését, amire az iparpártoló társadalmi egyesületek már évek óta törekedtek, politikai eszközökkel is megpróbálta elősegíteni az 1843/44-es országgyűlés. A Magyarország és Ausztria kapcsolatában évtizedek óta neuralgikus pontnak számító vámviszonyokat olyan módon tervezte rendezni az országgyűlés kereskedelmi választmánya, hogy a Monarchián belüli vámhatárok eltörlése helyett a vámok viszonosságát; az osztrák vámok ellentételezésére a magyar védvámrendszert kívánta életbe léptetni. Noha a javaslat alaposan „megszelídített" változata került felirat formájában az uralkodó elé, még erre sem érkezett érdemi válasz. A kormány eljárása ilyen módon igazolta (és közvetetten támogatta is) azt az — időközben megkezdődött — ellenzéki szervezkedést, amely a megfelelő védővámok hiányában a fogyasztók küszöbén kívánta — az idegen iparcikkek vásárlásának lehetősége szerinti elkerülésével — a magyar ipart védő vámsorompókat felállítani. Az első vidéki Védegyletek még 1842-ben megalakultak, Perczel Mór Tolna megyei példája nyomán. A kezdeményezésükhöz Batthyány — a maga módján — 1844 januárjában csatlakozott. A császári titkosrendőrségnek ekkor olyan értesülései voltak, hogy Batthyány teljes figyelmét a nemzet anyagi érdekeinek fejlesztésére kívánja fordítani. Apósával (Zichy Károly gróffal) együtt elhatározták, hogy alkalmazottaik ruháit magyar szövetből készíttetik, és a saját ruhatárukat is, amennyire lehetséges, hazai gyárak termékeiből egészítik ki. 1844 tavaszán Batthyány már nyíltan hirdette a Védegylet eszméjét. Széchenyi naplójának tanúsága szerint a Magyar Kereskedelmi Társaság május 5-i megalakulásakor egy „Véd és idebenn fogyasztási társaságról" beszélt.4

4 1844 szeptemberében — Kossuth mellett — Batthyány is tagtoborzásba kezdett, majd ő is ott volt, amikor szeptember végén összeült Pozsonyban a Védegylet alapszabályait kidolgozó „comité". Október 1-én azt jelentette a titkosrendőrség, hogy Batthyány szerint a Védegylet célja nem más, mint a kormányt rákényszeríteni arra, hogy az országgyűlés feliratára érdemi választ adjon - a Védegylet azonnal megszűnik, ha a kormány olyan lépést tesz, amelyből az tűnik ki, hogy hajlandó a fennálló vámrendszert Magyarország javára megváltoztatni.45 Az Országos Védegylet 1844. október 6-i alakuló ülésén Batthyány Lajos is jelen volt, itt azonban nem őt, hanem távoli rokonát, Batthyány Kázmér grófot választották az egyesület elnökévé; Batthyány Lajos csupán mint a félszáz igazgatóválasztmányi tag egyike kapott helyet az egyesület vezetésében. Batthyány a Védegylet sorsával szorosan összefüggő kérdésnek tartotta az országgyűlés elé kerülő vasútépítési terveket is. Széchenyi 1844. október 10-én úgy értesült, hogy Batthyány Lajos és ellenzéki „schlepp"-je konkurenciát kíván a Bécset Pesttel a Duna bal partján összekötő úgynevezett centrális vasút számára, és nem akaija azt „garantírozni a Védegylet végett". Valóban, ilyen értelemben szólalt fel Batthyány a másnapi főrendi ülésen, ahol (többek között) kijelentette: a centrális vasút kamat-