Századok – 1996

Krónika - Gyimesi Sándor (1933–1995) (Kulcsár Árpád) I/204

206 KRÓNIKA 1965-ben aspiránsként a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszékére került. Itt szemléletének újabb jelentős gazdagodása következett be elsősorban azáltal, hogy a tanszék — főként Pach Zsigmond Pálnak és Berend T Ivánnak köszönhetően — erősen benne élt a történettudomány nemzetközi áramlataiban, melyekbe ily módon ő is bekapcsolódhatott. 1971-ben nyerte el kandidátusi fokozatát. A Közgazdasági Egyetemen indult rendkívül sikeres oktatói pályafutása, ahol 1971-ben vezették be a magyar gazdaságtörténet 1848-ig teijedő történetét összefoglaló, mindmáig időtállónak bizonyult egyetemi jegyzetét. 1974-től egy évtizeden át a szegedi József Attila Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti tanszékének lett a tanszékvezetője, ahol Wittman Tibor örökébe lépett előbb docensként, majd 1981-től egyetemi tanárként. Széleskörű tárgyi tudáson alapuló, a folyamatok lényegét láttatni tudó és jóízű humorral fűszerezett előadásait a diákok rendre tömött padsorokkal jutalmazták, s két alkalommal is megválasztották az év tanárának. Itteni működése során készült el második egyetemi jegyzete, A feudalizmus kialakulása és típusai címmel, melynek könyvvé átdolgozott, s jelentősen kibővített változata kiadásra előkészítve váija hagyatékában a megjelentetését. A gazdaságtörténet kutatása és tanítása terén szerzett több évtizedes tapasztalatai alapján írta meg az 1993-ban megjelent Utunk Európába című kitűnően oktatható és tanulható egyetemi jegyzetét, melyben az európai és magyar gazdaságtörténet folyamatait együtt láttatva tömören s élvezetes stílusban foglalta össze a magyar gazdaság múltját a honfoglalástól az első világháborúig. Gyimesi Sándor életpályájának utolsó másfél évtizede szorosan kapcsolódott a Közgazdasági Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszéke mellett létrehozott Közép-és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központhoz, melynek megalakulásától, 1981-től Berend T. Iván mellett helyettes vezetője, majd 1985-től vezetője volt. Ennek keretében számos nemzetközi konferenciát szervezett, s az összehasonlító közép-és kelet-európai kutatások jegyében több kiadványsorozatot indított útnak az elért újabb kutatási eredmények publikálására (Studia Históriáé Europae Medio-Orientalis, valamint Társadalom- és gazdaságtörténeti füzetek). Fontos törekvése volt, hogy a hazai kutatás eredményeit ismertté tegye a nemzetközi szakmai közvélemény előtt. Ehhez oly módon is hozzájárult, hogy egyes nemzetközi konferenciákon tartott előadásai, illetve egyéb tanulmányai különböző külföldi gyűjteményes kötetekben, illetve folyóiratokban láttak napvilágot. Eveken át részt vett a Magyar-NDK Történeti Vegyesbizottság munkájában. Tevékenyen kivette részét a hazai tudományos közéletben. Tagja volt az MTA Történettudományi Bizottságának, a Kelet-Európai és Nemzetiségi Komplex Bizottságnak, valamint az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának. A Magyar Agrártörténeti Társaságnak haláláig ügyvezető elnöke volt. 60. születésnapja alkalmából pályatársai és tanítványai közül huszonegyen emlékkönyvvel köszöntötték. Korai halálával egy kiváló tudós és egy nemzedékek sorát nevelő nagyszerű tanár távozott közülünk akinek emberi kvalitásai, önzetlensége, segítőkészsége, s nemegyszer még a rosszat is jóval viszonzó habitusa példaértékű lehet korunk számára Kulcsár Árpád