Századok – 1996

Történeti irodalom - Nagy József: A Nagyatádi-féle földreform 1920–1928. (Ism.: Szecskó Károly) VI/1595

1595 TÖRTÉNETI IRODALOM Nem került közlésre Millerand május 13-i távirata, amely pedig az „új" francia politika kulcsdokumentuma. Létezéséről is csak a 247. sz. iratból szerzünk tudomást. A jegyzetben azonban feltétlenül rövid leírást kellett volna adni a közlésre nem került irat tartalmáról. A következő kötetben hasznos lenne tehát, ha egy-egy irat által tartalmazott, a megértéshez fontos esemény, illetve az azokban szereplő, de nem közölt dokumentumokról a jegyzetek eligazítást adnának. A Documents Diplomatiques français eddig megjelent két kötete minden tekintetben nemzetközi színvonalú. Szerkesztését tekintve vetekszik a legrangosabb külföldi kiadványokkal, beleértve a franciák saját diplomáciai sorozatát, vagy az etalonnak tekinthető Foreign Relations of the United States köteteit. Tartalmában pedig korszakalkotó jelentőségű: az összeválogatott iratok minősége és teljessége a legtöbb hasonló nemzetközi kiadvány fölé emeli. Hiszen a közölt iratanyag századunk diplomáciatörténetének kulcsmozzanatát teszi megismerhetővé, és ez magyar történészek munkáját dicséri. Egy idegen ország levéltári anyagát gyűjtöttük össze, amely az ottani történészek figyelmét is elkerülte, és amely háromnegyed évszázada várt гита, hogy napvilágra kerülhessen. Szimbolikus értékű, hogy ezeket az iratokat egy vesztes ország történészei tették közzé, olyan országé, amely eddig sokkal kevésbé élt a publicisztika és propaganda lehetőségével saját Trianon-verziójának publikálásában, mint bármelyik másik érintett ország. E két kötet minden eddigi hiányért kárpótolja mindazokat — kutatókat és érdeklődőket — akik a múlt kérdéseire a tudomány eszközeivel akarnak válaszolni. Borhi László Nagy József A NAGYATÁDI-FÉLE FÖLDREFORM 1920-1928. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1993. 207 o. A szerző a fontos témát feldolgozó monográfiájának anyagát 5 fejezetre bontotta: I. A földbirtokreform előzményei.; II. A földbirtokreform-törvény benyújtása és elfogadása.; III. A földreform végrehajtása.; IV A földreformnovella.; V A földreform lezárása és eredményei. Mondanivalóját világosan, logikusan, tömören fejtette ki. Munkája alapvető megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze: Bár a Nagyatádi Szabó István nevével fémjelzett földreformtörvény alapvetően elhibázott volt, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy az adott társadalmi-politikai viszonyok között jobbat aligha lehetett volna megvalósítani. A reform végrehajtása során az ország összesen 16,15 millió kat. hold területéből igénybe vettek 1.120.214 holdat. A felosztott területen 427.059 törpe-és kisbirtokot és 259.733 házhelyet alakítottak ki. A reform során az ország mezőgazdasági területének 8%-át osztották fel. Valamivel kedvezőbb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a juttatott terület nagyobb része szántóföld volt. így a reform 12,13%-kal csökkentette a nagybirtok szántóterületét. A földbirtokrendezés következményeként a nagybirtok aránya 5%-kal csökkent. A 100 holdon aluli birtokok száma ugyanennyi százalékkal növekedett. A reform után a kisüzemek az ország területének több mint a felét foglalták el. A nagy latifundiumok uralma a földreform után is változatlan maradt azonban. A földreform legnagyobb eredménye a házhelyjuttatás volt. A szerző a Nagyatádi Szabó-féle földreformot összevetette a szomszédos országok, illetve Kelet-Közép-Európa országainak korabeli földreformjaival. Dolmányos István kutatásaira támaszkodva joggal állapította meg, hogy azok sokkal radikálisabbak voltak a magyarországinál. Egyes szerzők Romániában 26, Csehszlovákiában pedig 13%-ra becsülték a felosztott művelhető föld arányát. Tény, hogy az úgynevezett „utódállamok" földreformjainak kárvallottjai elsősorban magyar földbirtokosok voltak. A következőkben a munka néhány vitatható kérdéséről, illetve hiányosságáról szólunk. Ezek természetesen nem csökkentik a színvonalas mű értékét. Elsőként azt említjük meg, hogy a földreform befejezési dátumaként a munka címében 1928 szerepel. A könyv 161. oldalán viszont ezt olvashatjuk: „... hivatalosan 1929-ben lezárult a földreform...". Vitatható a szerző alábbi álláspontja: „Miniszteri tisztsége ellenére is parasztnak tekintették (Nagyatádi Szabó Istvánt - Sz. K.) az úri kormányok, akit azonban tömegbefolyása miatt el kellett tűrni." Ennek a megállapításnak ellentmondanak a Nagyatádi Szabó István 1924 novemberében