Századok – 1996

Figyelő - Hermann Róbert: Kossuth-emlékév; Kossuth-kiadványok [1989–]1994 I/152

156 FIGYELŐ tahyai alkotmánytervet értékeli. A Szerző csupán egy mondatra méltatja Spira Györgynek az alkotmányterv teljes szövegét és variánsait elsőként publikáló tanulmányát. Ezt követi az alkotmányterv közlése „az Országos Levéltárban őrzött kézirat alapján". Geró eltekintett a Kossuth által tett változtatások jelzésétől, mondván, hogy ezeket nem tartja lényegeseknek. A kötet képmellékletét az öreg Kossuthot, a temetést, illetve a temetéssel kapcsolatos események szereplőit ábrázoló fényképek alkotják. A bevezető első fele a képanyaghoz, a második a közölt szöveghez kötődik; ám a kötet nem áll össze egységes egésszé. Mindössze 200 példányban jelent meg H. Haraszti Éva angol nyelvű kötete. Az első rész (bevezető) Kossuth angliai útjáról és ottani tartózkodásairól számol be. A második rész 1849. november 10. - és 1894. április 12. közötti évekből Kossuthról szóló cikkeket és cikkrészleteket tartalmaz az angol sajtóból, összesen 35 darabot. A harmadik rész az angol sajtóban megjelent Kossuth-szövegeket és cikkeket közöl, köztük több Kossuth-beszédet is. A negyedik rész három Kossuthról szóló verssel ismertet meg, végül az 5. rész Kossuthról szóló véleményekből közöl válogatást. Az olvasó csak akkor szomorodik el, amikor az egyébként kitűnő válogatásban a német Otto Zarek egyáltalán nem kitűnő Kossuth-életrajzának angol fordításából talál egy terjedelmes részletet. A hatodik rész meglehetősen nagy ívű kronológiát tartalmaz az 1848-1894 közötti eseményekről; bizony, külföldön élő magyar történésztől elvárható lett volna, hogy Ferenc József trónra lépésének vagy a világosi fegyverletételnek a napját pontosan adja meg. A hetedik fejezet valójában illusztrációk gyűjteménye. A válogatott bibliográfiában csak csodálni lehet a szerző optimizmusát, amellyel a Kossuth Lajos összes munkái hiányzó Vni-X. köteteiről megállapítja: „The three remaining volumes schould be completed in the near future."19 Csupán 50 példánnyal több jelent meg Ács Tibor kötetéből, amelv nem került könyvárusi forgalomba. A Szerző, aki élete elmúlt két évtizeaet а magyar hadtudomány múlt századi művelőinek felfedezésére áldozta, Kossuth 1850-51-ben Törökországban írott egyik hadtudományi kéziratát, a „Tábori vezérkari utasítást" adta ki. A kötet bevezető tanulmánya — amelynek terjedelme meghaladja a közölt szövegét — katonai vezetés az 1848-1849-es szabadságharcban" címet viseli. A Szerző — akárcsak később említendő életrajzi vázlatában — nagy buzgalommal, de kevés sikerrel próbálja meg egymáshoz varrni Kossuth 1848-49-es ténykedését, a fővezérség kérdését és a magyar honvédség vezérkarának történetét. (A levéltári anyag ismeretében pl. nyilvánvaló tévedés az az állítás, hogy 1849 júniusában a hadügyminisztérium vezérkari osztályának vezetője tájékozatlan lett volna a különböző hadszíntereken kialakult helyzetről). A konkrét művel és Kossuth hadtudományi munkásságával mindössze a bevezető egynegyede foglalkozik, s megállapítja, hogy Kossuth nagyobbrészt idegen szerzők munkáiból szerkesztette vezérkari utasítását.20 Tudományos szakmunkák A Gondolat Kiadó csaknem változatlan formában kiadta Deák István 1983-ban napvilágot látott kötetét. A változás a korábbi kiadáshoz képest elhanyagolható. A kötet visszakapta az angol eredeti címét (A törvényes forradalom), s elve-