Századok – 1996

Közlemények - D. Molnár Erzsébet: A jóvátétel hatása a magyar mezőgazdaságra. (A magyar mezőgazdaság helyzete a második világháború végén) VI/1505

A JÓVÁTÉTEL HATÁSA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGRA 1511 latállomány sínylette meg. A hadsereg ellátására évi 160 000 szarvasmarhát kellett szállítani, ezért annak húsellátása és a jóvátételi szállítás csak a törzsállomány, ill. a magyar lakosság ellátásának a rovására történhetett. Értéke 1938-as áron 178 millió háború előtti pengőnek, ill. 238 millió háború utáni pengőnek felelt meg. Készpénzben csak 1945 októberében a Vörös Hadsereg ellátására 1 milliárdot, a SZEB költségeinek fedezésére további 1,5 milliárd pengőt folyósított a kormány. Ez az összeg kereken 2 millió háború előtti pengőnek felelt meg, ami egy évben 24 millió pengőt tett ki. Az említett fizetéseknek, áruszállításoknak és szolgáltatásoknak a háború előtti értékekre való átszámítása igen bonyolult pénzügyi műveleteket igényelt az állandóan változó árak, ill. a részben pénzben, részben természetbeni szállítások miatt. Tehát a 11. paragrafus alapján igényelt összes szolgáltatások értéke 1945-ben ' 262 millió háború előtti pengőnek — a nemzeti jövedelem 11%-ának — felelt meg.1

6 A jóvátételi termelésbe bevont üzemek kiadásai további 10 milliárd pengő, költséggel terhelték az államháztartást, így az 1945. év állami kiadásainak mintegy 37%-át a jóvátételre fordította a kormány. Az állami kiadások a nemzeti jövedelem 20-30%-át emésztették fel.1

7

(7. és 8. táblázat) Mivel a háborút követően a gazdasági élet szinte teljesen leállt, a kormány nem jutott bevételekhez, amiből a kiadásokat fedezhette volna. A fölbirtokreform következtében a földadóforrások elapadtak, a házadók a szociális korlátozás miatt csappantak meg, a magángazdaság a dezorganizáltság miatt maga is támogatásra szorult. A külkereskedelem leállása miatt úgyszólván megszűnt a vámbevétel, a termelés pangása következtében a dohány - és a szeszadó is minimálisra zsugorodott. Az infláció növekedésének mértékét a bankjegyforgalom emelkedésének gyorsasága is tükrözte: május végétől novemberig 16-szorosára nőtt. A háborús károk és veszteségek mellett jelentős változást okozott a magyar mezőgazdasági termelésben az 1945-ös földreform, amelynek során az összes művelés alatt álló területnek 1/3 része került kiosztásra. A juttatásban részesültek 58,3%-a cseléd és mezőgazdasági munkás volt. A juttatás átlagos mértéke valamivel kevesebb, mint a nyugati országokban.1

8

A birtokreform következtében az üzemi struktúra és a termelés szerkezete is megváltozott. Csökkent a kalászosok, a szálastakarmány-félék, valamint a kereskedelmi és ipari növények termelése. Mindez kihatott a lakosság élelmezésére, az állattenyésztésre és a mezőgazdasági ipar nyersanyagtermelésére is. A mezőgazdasági termények hiánya befolyásolta az export-import alakulását és közvetve az ipari termelést. Ugyanakkor gátolta önmaga fejlődését, illetve megakadályozta a kellő ütemű reorganizálódást. Ez különösen akkor érthető, ha számba vesszük a mezőgazdasági ipar háború utáni helyzetét. A mezőgazdasági termelés fellendülése nagy mértékben függött attól, hogy a számára fontos ipari eszközök milyen mértékben álltak rendelkezésre. A földreform következtében megnőtt a mezőgazdasági kisgépek iránt a szükséglet, mivel a meglévő kevés számú nagygép alkalmazása a kisüzemi struktúrában gazdaságtalan. A mezőgazdasági gépek előállításához is szénre és vasra volt szükség, de ezt elsősorban a jóvátételi szállításra kellett biztosítani. A gazdaság és az élet mmden területén meg kellett küzdeni a hiányból fakadó nehézségekkel is. A termőterületek javításához műtrágyára, a növényvédelemhez permetezőszerre lett