Századok – 1996
Közlemények - Gáspár Ferenc: A kiskunhalasi tragédia. (1944 okt. 11.) VI/1473
1500 GÁSPÁR FERENC tikus harcosa" vett részt a számonkérési eljárásban és követett el mindent, hogy a tömeggyilkosság elkövetői ne menekülhessenek el a büntetés elől. Barna M. István is — mint korunk más fanatikusai — egész eljárásával, módszereivel több kárt okozott az igazságnak, mint használt. Jó ügyet sem szabad rossz eszközökkel szolgálni. Rossz eszköznek tartanám azt is, ha a feltárt és bebizonyult Barna-féle eljárásról hallgatnánk, mert véleményem szerint csakis az igazság teljes, minden oldalú feltárása segíthet a ma is élő előítéletek, görcsök oldásában. JEGYZETEK 1 Kiskunhalas a Nagy-Alföld közepén, az ország déli határától kb. 20 km-re fekvő város harmincezer fő körüli lakosságával. Nevét elsősorban az ott készülő csipke tette ismertté. Kiskunhalason keresztezi egymást a Budapest-Szabadka-Újvidék-Belgrád és a Szolnok-Baja vasútvonal. 2 Új Élet. (A magyar zsidóság lapja.), 1946. jan. 24. - A Népbírósági Közlöny 1946. jan. 26-i számában drámai hangvételű írás tudósított a temetésről: „... a temetőben mindenkit megrendítő, leírhatatlan jelenetek játszódtak le." 3 A második világháború idején az antifasiszta koalíció vezetői többször is leszögezték, hogy a világháború kirobbantói és csatlósaik nem fognak büntetlenül maradni. Az 1942. jan. 13-án Londonban kibocsátott „Szövetségi Nyilatkozat", majd az 1943. okt. 19-30. között Moszkvában tartott háromhatalmi külügyminiszteri értekezleten kibocsátott deklaráció — melyet 32 szövetséges nemzet nevében erősítettek meg — kimondta, hogy a náci politikai és katonai vezetőket nemzetközi bíróság elé fogják állítani. 4 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 81. M.E. számú rendelete a népbíráskodásról. Magyarországi Rendeletek Tára, 1945. I.k. 17-24. Szikra Irodalmi és Lapkiadó V Nyomdai Rt. - A rendeletet 1945. jan. 25-én írta alá Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök. A rendelpt 1945. febr. 5-én jelent meg a hivatalos közlönyben. 5 A Budapesti Nemzeti Bizottság (BNB) jegyzőkönyvei, 1945-1946. Szerkesztette Gáspár Ferenc - Halasi László, Budapest, 1975. 21-22. - A BNB ötös bizottsága ugyanekkor a Népbíróság elnökévé dr. Major Ákost nevezte ki. - Megjegyezzük, hogy a BNB rendelete „Népbíróság" létesítéséről szólt, a testület első ítéletében „Néptörvényszék" -nek nevezte magát. Dr. Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok (1945-1950.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó-Zrínyi Kiadó, Budapest, 1979. 80. 6 A már említett 81/1945. M.E. sz. rendelet nem szólt nyilvános helyen történő kivégzésről, a kegyelmet nem a BNB — mint Rotyis és Szívós esetében történt — hanem a Nemzeti Főtanács gyakorolta, stb. 7 Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra. Budapest Főváros Levéltára (BFL) Közleményei' 84. Budapest, 1985. 141. 8 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 1440. M.E. sz. rendelete a népbíráskodásról szóló 81/1945. M.E. sz. rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában, 1945. ápr. 27. Magyarországi Rendeletek Tára, 1945. I.k. 121-125. Szikra Irodalmi és Lapkiadó V Nyomdai Rt. - Ez a rendelet többek között eltörölte az internálást, mint büntetési formát, helyette bevezette a kényszermunkát, a szakszervezetek képviselőinek bevonásával ötről hatra emelte a népbírósági tanácsok tagjainak számát, pontosította a halálbüntetés végrehajtásáról szóló rendelkezést, a fellebbezés lehetőségét, stb. 9 Az 1944. évi dec. hó 21-én Debrecenben összeült, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. 1945. szept. 11. „A népbíráskodásról szóló miniszterelnöki rendelet tárgyalása." 1945. szept. 11. Athenaeum írod. és Nyomdai Rt., Budapest, 1946. 90-101. - A két addig megjelent M.E. rendeleten túl ekkor emelték törvényerőre az 5900/1945 és a 6750/1945. M.E. sz. rendeleteket, amelyeken kisebb pontosításokat eszközöltek az alaprendeleteken. 10 Ld. Zinner id. m. 141.
