Századok – 1996
Közlemények - Gáspár Ferenc: A kiskunhalasi tragédia. (1944 okt. 11.) VI/1473
A KISKUNHALASI TRAGÉDIA (1944. OKT. 11.) 1497 eredménnyel járt, és az ítélet végrehajtására nem került sor. Az Igazságügyminiszter — feltehetően a korábban már említett dr. Moskovicsné-féle beadvány hatására — 1947. jan. 15-én soronkívüliséget rendelt el a Pénzes ügyben, de az újabb tárgyalást mégis csak egy évvel később, 1948. jan. 27-én tartották a Budapesti Népbíróság dr. Kajcsa Andor Tanácsa előtt. Erre a tárgyalásra megidézték a Pénzes Antal által megnevezett tanúkat is, akik mint vasutasok, valóban együtt utaztak a vádlottal Kiskunhalasra, de akik a Hrancsár-háznál történtekről semmit sem tudtak. A Hrancsár család tagjai ez alkalommal is megismételték korábbi bírósági vallomásukat. Ezen a tárgyaláson megjelent két túlélő — Iczkovits Jenő és Laufer Kornél is — akik megerősítették, hogy a vádlott üldözött munkaszolgálatosokat, sőt utánuk is lőtt.128 A Budapesti Népbíróság 1948. jan. 27-én kihirdetett ítéletében Pénzes Antalt kényszermunkára ítélte, amelynek legrövidebb időtartama 15 év. A Népbíróság bizonyítottnak tekintette, hogy Pénzes Antal a három munkaszolgálatos búvóhelyéről kiszólította és átadta őket egy ismeretlen katonának. A három munkaszolgálatos sorsa ismeretlen maradt, az ítélet meghozataláig nem adtak életjelt magukról, ugyanakkor a bíróság nem látta bizonyítottnak azokat a vádakat, melyek szerint vádlott részt vett volna a kiskunhalasi vasútállomáson történt vérengzésben.12 9 Pénzes Antal büntetését a NOT 1948. júl. 18-i NOT III/372/1948. sz. ítéletével életfogytiglan tartó kényszermunkára súlyosbította. IV. A Kiskunhalason 1944. okt. 11-i mészárlás ügyében folyó számonkérési eljárás során többször is felmerült, hogy ott és ekkor előre megtervezett merénylet történt. Ezt az álláspontot elsősorban dr. Bencze Endre, a 101/322. sz. munkaszolgálatos század volt orvosa és a mészárlás egyik túlélője képviselte. Szerepelt az az állítás a „Hozzátartozói Csoport" 1945. jún. 25. és 26-i beadványában is. A Vorsatz Lipót és társai ellen folyó perben Ballon Károly, a 101/322. sz. munkaszolgálatos század kerettag egészségügyise tett említést Horváth József őrmesterről,131 mint aki valamiféle „előkészítő" szerepet játszott a kiskunhalasi vasútállomáson lezajlott mészárlásban. Más iratokból kiderült, hogy Ballon Károly már 1945 májusában tájékoztatta Horváth Józsefnek Kiskunhalason játszott szerepéről az egyik mártírhalált halt fiú édesapját, majd Barna M. Istvánt a budapesti politikai rendőrségen. Horváth Józsefet mindezek alapján 1945. augusztusában letartóztatták és Budapestre szállították.13 2 Horváth József — mint ez az ellene indított eljárás irataiból kitűnik — Borban a 101/63. sz. munkaszolgálatos század keretőrmestere volt, a tábor kiürítése után mint az útra indítottak kísérője ott volt Cservenkán a tömegmészárlás idején és onnan az életbe hagyott jehovista munkaszolgálatosokkal utazott tovább. Szerelvényük ugyancsak megrekedt Kiskunhalason és ekkor került sor „látogatására" a 101/322. század keretkocsijánál. A Budapesti Népbíróság dr. Kajcsa Andor tanácsa előtt 1947. márc. 14-én, illetve máj. 2-án tartott tárgyaláson volt olyan tanú, aki szerint a keretkocsinál Horváth József kijelentette: „Nekünk megvan a századunk, az enyémet már elintézték, majd intézkedem ezekről is." Egy
