Századok – 1996
Közlemények - Gáspár Ferenc: A kiskunhalasi tragédia. (1944 okt. 11.) VI/1473
1482 GÁSPÁR FERENC A Népbíróság ítéletében Schmidt Gusztáv felelőssége kapcsán elmarasztalólag mondta ki: „A büntetés kiszabásánál a népbíróság súlyos körülményként mérlegelte, hogy az esetnél minthogy 200 zsidó származású magyar állampolgár nyerte halálát a Nagy-Alföld közepén anélkül, hogy a jelenlévő magyar katonaság védelmezését csak meg is kísérelte volna. Az a 15 főnyi katonacsoport és elsősorban annak parancsnoka, aki gyáván, tétlenül tudta végignézni 200 zsidó származású férfi legyilkolását, egyrészt az emberi érzés hiányáról tett tanúságot, másrészt megmutatta azt is, hogy maga is részese volt annak az elvetemült mételyezettségnek, amely a fasizmus sajátjaként a támadó gyilkosok lelkületét betöltötte."60 A Budapesti Népbíróság ítéletében Vorsatz Lipótot egy évi börtönbüntetésre, Schmidt Gusztávot életfogytiglan tartó fegyházra, Szabó Imrét 12 évi kényszermunkára, Lengyel Ferencet kötél általi halálra ítélte. Szabó Imre ellen hozott ítéletében a Budapesti Népbíróság alapul vette a vádlottnak a 101/322. munkaszolgálatos századnál tanúsított durva magatartását és azt, hogy Szabó Imre 1944 novemberében Budapesten az őrizetére bízott három munkaszolgálatost átadta a rendőröknek, majd mint régi nyilaskeresztes párttag, a hírhedt Városház utcai nyilas főkerületi székházban teljesített szolgálatot. Lengyel Ferenc esetében a bíróság bizonyítottnak vette, hogy a vádlott Kiskunhalason 1944. okt. 11-én a keret vagonjában elbújt két munkaszolgálatost elárult az SS-nek, mire azok kivégezték őket. Lengyel Ferenc bűnösségének megállapításánál a bíróság azt is figyelembe vette, hogy vádlott részt vett az elpusztított munkaszolgálatosok holmijainak elrablásában.61 A másodfokon eljáró Népbíróságok Országos Tanácsa 1947. okt. 8-i ítéletében a Vorsatz Lipótra kirótt büntetést helybehagyta, Schmidt Gusztáv büntetését 12 évi fegyházra szállította le, Szabó Imrét életfogytiglan tartó kényszermunkára súlyosbította és helyben hagyta a Lengyel Ferencre kirótt halálos ítéletet.62 Ezt a büntetést — miután Lengyel Ferenc a Köztársasági Elnöktől kegyelmet kapott — a Budapesti Népbíróság elnöke ugyancsak életfogytiglan tartó kényszermunkára változtatta.6 3 II. A kiskunhalasi vasútállomáson lejátszódott mészárlásban való részvétellel gyanúsított vasutas és civil személyek ellen lefolytatott rendőrségi vizsgálat befejezése, illetve a vádiratok6 4 benyújtása után ebben az ügyben négy, változó helyszínen tartott tárgyalásra került sor, az első kettő a Kalocsai Népbíróság, a másik kettő a Budapesti Népbíróság előtt folyt. A Kalocsai Népbíróság dr. Lakatos István tanácsa előtti első tárgyalást két esztendővel a rendőrségi nyomozás megindulása után 1946. nov. 13-16-án tartották Kiskunhalasra kihelyezetten. A tárgyalás folytatására már Kalocsán került sor ugyanezen év de. 17-19-én. Mindkét tárgyalás — a tanúk számát tekintve — monstre pernek tekinthető, miután egy-egy tárgyalásra 50-80 tanút idéztek meg, akik közül mintegy ötvenen jelentek meg és tettek tanúvallomást. Egy-egy per tárgyalási jegyzőkönyve 70-100 oldal terjedelmű. Az első tárgyalásokon a vádlottak sorrenden a következő személyek voltak: Kósa István kiskunhalasi vasúti vendéglős, Német G. Imre juhász, Ambrus István MAV üzemi intéző, Vorösba-