Századok – 1996

Közlemények - Gáspár Ferenc: A kiskunhalasi tragédia. (1944 okt. 11.) VI/1473

1482 GÁSPÁR FERENC A Népbíróság ítéletében Schmidt Gusztáv felelőssége kapcsán elmaraszta­lólag mondta ki: „A büntetés kiszabásánál a népbíróság súlyos körülményként mérlegelte, hogy az esetnél minthogy 200 zsidó származású magyar állampolgár nyerte halálát a Nagy-Alföld közepén anélkül, hogy a jelenlévő magyar katonaság védelmezését csak meg is kísérelte volna. Az a 15 főnyi katonacsoport és elsősor­ban annak parancsnoka, aki gyáván, tétlenül tudta végignézni 200 zsidó származású férfi legyilkolását, egyrészt az emberi érzés hiányáról tett tanúságot, másrészt meg­mutatta azt is, hogy maga is részese volt annak az elvetemült mételyezettségnek, amely a fasizmus sajátjaként a támadó gyilkosok lelkületét betöltötte."60 A Budapesti Népbíróság ítéletében Vorsatz Lipótot egy évi börtönbüntetésre, Schmidt Gusztávot életfogytiglan tartó fegyházra, Szabó Imrét 12 évi kényszer­munkára, Lengyel Ferencet kötél általi halálra ítélte. Szabó Imre ellen hozott ítéletében a Budapesti Népbíróság alapul vette a vádlottnak a 101/322. munka­szolgálatos századnál tanúsított durva magatartását és azt, hogy Szabó Imre 1944 novemberében Budapesten az őrizetére bízott három munkaszolgálatost átadta a rendőröknek, majd mint régi nyilaskeresztes párttag, a hírhedt Városház utcai nyilas főkerületi székházban teljesített szolgálatot. Lengyel Ferenc esetében a bíróság bizonyítottnak vette, hogy a vádlott Kiskunhalason 1944. okt. 11-én a keret vagonjában elbújt két munkaszolgálatost elárult az SS-nek, mire azok ki­végezték őket. Lengyel Ferenc bűnösségének megállapításánál a bíróság azt is figyelembe vette, hogy vádlott részt vett az elpusztított munkaszolgálatosok hol­mijainak elrablásában.61 A másodfokon eljáró Népbíróságok Országos Tanácsa 1947. okt. 8-i ítéleté­ben a Vorsatz Lipótra kirótt büntetést helybehagyta, Schmidt Gusztáv büntetését 12 évi fegyházra szállította le, Szabó Imrét életfogytiglan tartó kényszermunkára súlyosbította és helyben hagyta a Lengyel Ferencre kirótt halálos ítéletet.62 Ezt a büntetést — miután Lengyel Ferenc a Köztársasági Elnöktől kegyelmet kapott — a Budapesti Népbíróság elnöke ugyancsak életfogytiglan tartó kényszermun­kára változtatta.6 3 II. A kiskunhalasi vasútállomáson lejátszódott mészárlásban való részvétellel gyanúsított vasutas és civil személyek ellen lefolytatott rendőrségi vizsgálat be­fejezése, illetve a vádiratok6 4 benyújtása után ebben az ügyben négy, változó hely­színen tartott tárgyalásra került sor, az első kettő a Kalocsai Népbíróság, a másik kettő a Budapesti Népbíróság előtt folyt. A Kalocsai Népbíróság dr. Lakatos István tanácsa előtti első tárgyalást két esztendővel a rendőrségi nyomozás megindulása után 1946. nov. 13-16-án tartot­ták Kiskunhalasra kihelyezetten. A tárgyalás folytatására már Kalocsán került sor ugyanezen év de. 17-19-én. Mindkét tárgyalás — a tanúk számát tekintve — monstre pernek tekinthető, miután egy-egy tárgyalásra 50-80 tanút idéztek meg, akik közül mintegy ötvenen jelentek meg és tettek tanúvallomást. Egy-egy per tárgyalási jegyzőkönyve 70-100 oldal terjedelmű. Az első tárgyalásokon a vádlot­tak sorrenden a következő személyek voltak: Kósa István kiskunhalasi vasúti vendéglős, Német G. Imre juhász, Ambrus István MAV üzemi intéző, Vorösba-

Next

/
Thumbnails
Contents