Századok – 1996
Közlemények - Gángó Gábor: Thiers; Engels és a kereszténység szelleme. Eötvös József a pauperizmusról I/129
EÖTVÖS JÓZSEF A PAUPERIZMUSRÓL 147 lános jólét önnön jólétével együtt növekszik." A. Thiers: De la propriété. Új, bőv. kiadás. J-B. de Mortier, Bruxelles, 1849. 34. 7 I. m. 118. 8 „A munkás úgy öltözködik, hogy néha nehezen megkülönböztethető munkaadójától, ráadásul kevesebből, mint amikor silány ruhát hordott. Az élelmiszer kétségkívül valamivel drágább lett, először is mert javult a minősége, másodszor mert a hús ára enyhén emelkedett. A máskülönben igen egészséges lakáskörülmények költségei inkább emelkedtek. Összességében: a városi munkás életkörülményei sokat javultak 1789 és főleg 1814 óta. [...] A városi népesség sorsa nem örökös nyomorúság: néha duplájára nő a bére, és bizonyos bőségben él. Még a gazdag örömeiből is kijár neki egy-kettő: a sötét öltöny, a fehér ing, a városi látványosságok és majdnem mindennap a hús." I. m. 124., 237. 9 Komlós Aladár: Kemény és Engels. In: Irodalomtörténet, 1949. 122. 10 Friedrich Engels: A munkásosztály helyzete Angliában. Személyes megfigyelések és hiteles források alapján. In: Karl Marx és Friedrich Engels müvei 2., 1844-1846. Ford. n. Kossuth, Bp., 1958. 291. és 285. A fenti helyeken kívül feltehetően Engels e műve a forrása (lásd 463^65. ) a Pauperizmus angliai szegénytörvényekről szóló bekezdéseinek is. 11 „Man nent den Pauperismus die Sklaverey der Neuzeit, und mit Recht, doch hat man vergessen daß es vor allem das Xthum war dem man die Abschaffung der Sklaverey des Alterthums zu denken hat, und daß es wenn irgend ein Mittel zu finden ist wodurch die Armuth nicht abgeschaft, sondern gemildert werden kann wieder von allen Mitteln die wir kennen das Xthum ist von dem wir in dieser Hinsicht am meisten zu erwarten haben." OSzK Kt. Fol. Germ. 1212. 17. r. 12 „A kolostori élet nem egyéb, mint keresztény öngyilkosság, Cato, Brutus és Cassius pogány öngyilkossága helyett. Szenvedélyteli, élvezetre, szeretetre, gyermekeiben való továbbélésre vágyó lényeket tehetetlenségre, kolostori szolgaságra kárhoztatni: olyan nevetséges fonákság, melyet a kereszténység — bölcsebbé válva — többé nem követett el." Thiers: I. m. 114. és 117. A Karthauzi narrátora, a kolostorba érvén azt íija: „... jól megnézhettem mindazon pompát, mellyel a hiúság e nagy embersírt felékesíté." Eötvös József: A karthauzi — Versek — Drámák. Szerk., Előszó: Wéber Antal. Magyar Helikon, Bp., 1973. 26. 13 „Tiers [!] wenn er in seinem Buche sur la propriété den jetzigen Wohlstand der Masse mit ihrem früheren Elend vergleicht, ist nur die Gegenseite jener Medaille auf der Prudhonnes [!] Bildniß steht." OSzK Kt. Fol. Germ. 1212. 18. r. 14 Kemény Zsigmond: Élet és irodalom. Pesti Napló, (849.) 1853. január 8., Karácson előtti eszmék. Pesti Napló, (1134.) 1853. december 20. 16 Rendre: OSzK Kt. Fol. Hung. 1521. 358. r-365. v.; i.h. 277. r-278. v.; Fol. Germ. 1208. 1-7. rv. 16 „Tiers und viele andere suchen uns freilich vorzubeweisen, daß der materielle Wohlstand aller auch der arbeitenden Classen bedeutend zugenommen habe; woraus folgen soll daß die Unzufriedenheit die wir bei denselben wahrnehmen blos als künstlich erzeugtes — und daher vorübergehendes Resultat der Agitation zu betrachten ist. — Doch da die Zufriedenheit des Menschen nicht von einer gewissen Quantität Brod und Fleisch, sondern von dem Verhältniß in welchem seine Wünschen und das was er besitzt zu einander stehen, da die Zufriedenheit nicht von der absoluten sondern nur von der relativen Stellung bedeutend verschlimmert hat; so muß auch wenn die Vermehrung des materiellen Wohlseyens eine bedeutend größere wäre, die herrschende Unzufriedenheit doch als nothwendige Ergebniß der gegenwärtigen Zustände betrachtet werden." Fol. Hung. 1521. 277. v. Emendált szöveg. 17 I. h. 358. г. 18 Vö. Bényei Miklós: Eötvös József kultúrtörténeti szintézisének terve. Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 60-61. ; Gángó: I. m. 393. 19 Eötvös József: A nővérek — Elbeszélések. Magyar Helikon, Bp., 1973. 11-12. 20 Balogh Ernő: A regényíró epilógja. In: Tündérálmok. Kossuth, Bp., 1988. 80. 21 „Über den Fortschritt Christenthum - Relativer Wohlstand nicht absoluter. Der Staat sieht nur die Sannitäten [?] Daß das Volk die Ursache jedes Übels im Staate findet weil der Staat wenigstens moralisch für alles verantwortlich betrachtet wird."
