Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
1434 TILKOVSZKY LÓRÁNT megkérdezése nélkül. Bäsch szerint a magyar kormány azért egyezett bele a németbirodalmi kormány által engedélyeztetni kért SS-toborzásba, mert — s ez megfelel a valóságnak — lehetőséget látott benne szelekcióra, a Volksbund gyöngítésére. A Volksbund csak azért folytatott toborzópropagandát az SS részére, mert a magyar kormány által aláírt egyezmény erre kötelezte - hangsúlyozta Bäsch. Szerinte neki és a Volksbundnak köszönhető, hogy ötször kevesebben vonultak be Magyarországról az SS-be, mint a romániai németek köréből, ahol az SS közvetlenül végezte a besorozást. A magyarországi németek közül — valóban ez a helyzet — nagy többségükben a visszacsatolt területekről jelentkeztek önként; a volt trianoni terület németsége elsősorban az 1944. évi kényszersorozás következtében vonult be. Azt, hogy az első akciónál nagy szerepe volt demagóg ígéretekkel csábításnak, tagadta; az erőszakoskodást pedig csak bácskai vonatkozásban ismerte el.231 Arra valóban nem került elő bizonyíték, hogy az első SS-szerződés előkészítésében Baschnak szerepe lett volna, arra vonatkozóan azonban igen, hogy a további SS-toborzóakciókkal kapcsolatos tárgyalásokba németbirodalmi részről Bascht bevonták.23 2 Erről ő természetesen hallgatott, s mindegyre azt hangsúlyozta a népbíróság előtt, hogy mennyire ellenzésével találkozott a népcsoport legjobb állományának végül már egészen katasztrofális méretű meggyengítése az SS-akciók révén. A népbíróságot bizonyára sok kevésbé jelentős kérdezősködéstől megkímélte volna, ha keze ügyében lett volna az a csak évtizedek múlva előkerült Basch-jelentés, amelyből cáfolhatatlanul kitűnik, hogy a második akció idején önkéntes jelentkezőket a kívánt mennyiségben összetoborozni már képtelen népcsoportvezető maga tett javaslatot arra, hogy a németbirodalmi kormány a magyar kormánnyal kötendő harmadik egyezményben már kényszersorozást fogadtasson el - mint ahogy az 1944-ben meg is történt.233 Bäsch védekezésében annak az állításnak, hogy ebben a harmadik akcióban a Volksbundnak már nem volt szerepe, mert propagandájára az SS nem tartott ekkor igényt, csak. annyiban van köze a valósághoz, hogy a könyörtelen besorozás alól már a Volksbund-apparátus embereinek nagy többsége sem húzhatta ki magát. Azzal az állításával kapcsolatban, hogy ő maga nem foglalkozott SS-toborzással, tudvalévő, hogy e feladat ellátására külön stábot nevezett ki.234 Toborzóbeszédeket — köznapi értelemben — tényleg nem tartott sohasem, de igen súlyos jelentősége annak volt, hogy ő hirdette meg hírhedt bonyhádi nagygyűlési beszédében a harmadik SS-akciót, arra figyelmeztetve, hogy a Führer katonazubbonyát felölteni nagy dicsőség, önként jelentkezni német kötelesség, amiről ha valaki megfeledkezne, e kötelességének teljesítésére kényszeríthető is.235 Valóban, a jelentkezni vonakodókat magyar csendőrökkel állíttatták az SS sorozóbizottságai elé. Az igaz, hogy a listákat a Volksbund állította össze az SS részére, de ezt ne tekintse a bíróság a hűtlenség tényálladékát kimerítő adat-kiszolgáltatásnak, mert végül is a magyar hatóságok döntöttek arról, kit engednek át, s kit mentesítenek. Baschnak a bevonulókat búcsúztató beszédei, amelyeket a német követség követelésére tartott, szerinte nem tartalmaztak semmi kifogásolhatót, nem mondott olyasmit, hogy a frontról győztesen hazatérve majd ők csinálnak itthon rendet, ők vívják ki a magyarországi németség elszabotált jogait. Állítása szerint Bäsch meg tudta érteni, hogy — bár
