Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1423 felsorakoztak.18 1 A Volksbund anyagi alapjait illetően Bäsch szívesebben beszélt a tagdíjbevételekről, gyűjtések eredményeiről, szövetkezetek hasznáról, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül történt németországi átutalásokról, mint a magyarországi német vállalatok és pénzintézetek nyújtotta illegális támogatásról, amely pedig a Volksbund költségvetésének java részét fedezte. Bäsch népbíróság előtt tett vallomásai szerint a Volksbund nem állt világnézeti alapon; tagjai számára nem volt kötelező a nemzetiszocialista világnézet; lehettek bármiféle meggyőződésűek, akár szabadkőművesek is. Becslése szerint a tagság mintegy 40 százaléka lehetett nemzetiszocialista érzelmű, de ezek sem voltak — nem is lehettek — tagjai az NSDAP-nak, melynek külföldi szervezete (Auslandsorganisation: AO) magyarországi csoportjának csak itt élő birodalmi németek voltak tagjai. Nemzetiszocialista érzelmű főleg az ifjúság volt, de értük ő nem felelős, mert az a Volksbundtól — állítása szerint — teljesen független Deutsche Jugend szervezetbe tömörült, a magyar kormány engedélye alapján. A visszacsatolt területekről pedig az erdélyi szászok és a bácskai svábok körében volt széles talaja a nemzetiszocializmusnak; ők magukkal hozott szerzett jogként ragaszkodtak a náluk már általánossá vált Heil Hitler! köszöntéshez és a horogkeresztes jelvényhez, amitől állítása szerint megpróbálta tiltani őket, de mint a magyar kormány előtt őszintén megvallotta, nem bírt velük. О maga, mint általában „az öregek", csupán német népiek voltak, de nem nemzetiszocialisták, s I ha tudomásul vették is, hogy Németországban nemzetiszocializmus van, Magyarországra nem akarták azt átplántálni. Bizonyos náci külsőségeket csak azért vettek át, hogy azok által fedezve lényeges dolgokban ellenállhassanak. Ahogy általában sem akartak német nemzetiségi pártot alapítani, különösképpen nem akartak engedni a németországi sürgetéseknek, hogy német nemzetiszocialista pártot hoz[ zanak létre. Képviselőik a kormánypárt padsoraiban foglaltak helyet a magyar törvényhozásban. A perben kihallgatott tanúk véleménye meglehetősen megoszlott Baschnak és Volksbundjának a nemzetiszocializmushoz való viszonyáról. Többen tanúsították, hogy Bäsch sohasem nevezte magát nemzetiszocialistának, s még a nemzetiszocializmus kifejezés használatát is kerülte. Veesenmayer úgy vélekedett, hogy a nemzetiszocializmushoz nem dogmatikusan viszonyult, hanem gondolkodva, töprengve, vívódva; elfogadta belőle, amit a hazai németség számára jónak vélt, minden más elől viszont lehetőleg elzárkózott. Winkelmann ellenben azt állította, hogy Bäsch nemzetiszocialistának vallotta magát, s aszerint is viselkedett. Bäsch maga azt jelentette ki, hogy a Volksbund a nemzetiszocializmusnak „csak egy bizonyos árnyalatát" vette át. A történeti kutatások alapján tényként fogadhatjuk el, hogy a német nemzetiszocializmus elsősorban a Bäsch által megjelölt erdélyi szász és bácskai sváb közegben volt erős, s az ország volt trianoni területén is főleg az ifjúságot vonta befolyása alá. Igaz ugyan, hogy a visszacsatolt területek németségét a magyarországi viszonyok figyelembe vételére, s a magyar kormány részéről megtűrni nem akart horogkereszt helyett a Volksbund jelvényéül használt napkerék (Sonnenrad) alkalmazására intette, s mikor az eredménytelen maradt, és horogkeresztes tömegdemonstrációra került sor a Bácskában, a magyar hatóságok által tömegesen
