Századok – 1996
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Vád; védelem; valóság. (Basch Ferenc a népbíróság előtt) VI/1393
BÄSCH FERENC A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT 1421 beni tárgyalási modora nem volt erőszakos; előterjesztett kérései mértéktartók voltak. Bäsch igyekezett is védekezése során kamatoztatni az olyan tanúvallomásokat, amelyek szerint akár az ötvenszeresét is kicsikarhatta volna a kormánytól annak, amit szelíd kérleléssel elért. Csak az a körülmény volt akkor még ismeretlen, hogy Bäsch a német birodalom részéről érkező ismételt komoly figyelmeztetések következtében volt kénytelen mérsékletet tanúsítani. Bäsch úgy állította be a népbíróság előtt, hogy szörnyű németbirodalmi nyomás nehezedett rá, amelynek ő nem győzött ellenállni, ezzel szemben a történetileg feltárt valóság az, amitől a 20-as években is már félt Bäsch tanárjelölt: a német-magyar államközi viszony elmélyítése magasabb érdekeiért németbirodalmi utasításokkal leintik, visszaszorítják a népcsoport részéről támasztott messzebbmenő igényeket. Az pedig aztán már teljességgel ismeretlen volt a népbíróság előtt, hogy Bäsch, akinek kezdeményezése vagy közreműködése a bécsi népcsoportegyezmény létrejöttében tényleg nem bizonyítható, e kijátszhatósága miatt általa fércmunkának nyilvánított egyezmény helyébe egy átgondoltabban kidolgozott új egyezményt kezdeményezett, s annak tervezete tárgyalásában részt vett.170 Ismét a németbirodalmi kormány volt az, amely külpolitikai magasabb érdekekből levette napirendről az új egyezménynek a magyar kormány elé terjesztését és elfogadtatását. Bäsch azt állította, hogy 17 olyan dolgot tud felsorolni, amikor a magyar kormány iránti lojalitásból visszautasított — a fejével játszva — súlyos németbirodalmi követeléseket. A tárgyalási jegyzőkönyv azonban nem tartalmaz ilyen felsorolást. Egy kérdésről mindenesetre bőségesen szó van, s ez a Magyarországra küldött németbirodalmi gazdasági szaktanácsadók ügye, akik a Volksbund gazdasági szervezkedése támogatásának ürügyén jöttek. Bäsch — népbírósági vallomása szerint — tevékenységükre nem tartott igényt, és ellenezte azt, sőt, felismerve, hogy valódi céljuk nem más, mint az ország gazdasági kikémlelése, azonnal felhívta erre Teleki miniszterelnök figyelmét, aki azonban sajnos nem tulajdonított különösebb jelentőséget a dolognak. A német levéltári forrásokból ma már megismerhető valóság az, hogy Bäsch örömmel fogadta és igényelte a németbirodalmi gazdasági szaktanácsadók megjelenését, mert a Volksbund híjával volt alkalmas szakembereknek. Mivel azonban ezek a kormány engedélye nélkül, illegálisan kezdtek tevékenykedni, Bäsch egy idő után tanácsosabbnak látta, ha elhagyják a Volksbund eddig használt irodáit, s másutt — pl. bankban, kereskedelmi kamarában — ütik fel tanyájukat.171 A Volksbund központi statisztikai részlege és gazdasági jellegű egyéb hivatalai továbbra is szorosan együttműködtek velük, s rendszeres adatszolgáltatást végeztek számukra, hogy feltárhassák a magyar állam telj esitménytartalékait, amelyeket a kormány elrejteni igyekezett az egyre nagyobb gazdasági követelésekkel fellépő német birodalom előtt.172 Bäsch erről természetesen mélyen hallgatott, s mindegyre azokra a tényleges — de igazából csak később elmérgesedő — ellentétekre, civódásokra hivatkozott, amelyek amiatt mutatkoztak, hogy ezek a tanácsadók a gazdasági ügyletekből profitálni akaró népcsoportvezetőség érdekeit alárendelték a németbirodalmi érdekeknek, s egyáltalán gőggel és lebecsüléssel kezelték Bascht és munkatársait. A vád szerint Bäsch Volksbundja nemzetiszocialista szervezet. Ezzel kapcsolatban Bäsch mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy semmiképpen sem ilyen-
