Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
1378 NÓVÁK ATTILA ellenben az izr. hitközségnek általam látásból ismert néhány vezetője és ezek közül is két olyan egyén, akiket cionista gyűléseken az elnökségben szoktam látni". (In: OL К 149 166. cs. 7. t. 1935-4-7613. A m. kir. rendőrség debreceni kapitánysága. Hivatalos jelentés.). 84 OL К 149 163. cs. 1. t. 1935-1-6856. Másolat a 6856/1935. VII. res. В. M. sz. iktatmányból. 1935. május 25. 85 A dokumentumban említett Pool Cedek munkáspárt rendőrségi fikció, ráadásul héberül sincs értelme. 86 A jelentés hátoldalán található Boór utasítása. Száma: 6856/1935./VII. res. Szigorúan bizalmas. 87 A három jelölt: dr. Miklós Gyula (klál), Lindenbaum Lipót (Mizrachi), dr. Fodor Lajos (Erec Izrael Haovedet). In: ZsSz 1935., július 26. (XXX. évf. 28-29. sz. 14.) 88 Nem minden él nélkül említi ezt meg a jobboldali (revizionista) cionisták lapja, a Kék Fehér (1935. június hó. I. évf. 1. sz. 5.). 89 DHH. 70. és Gervai Sándor 44. (In: Nyíregyháza zsidósága élete. Jeruzsálem, 1963.) Gervai szerint dr. Wax Aladár vallástanári állását elfoglalva szervezte meg komolyabban a Hasomer Hacairt. Az ő neveltjei vettek részt a mátrahidegkúti táborozáson s a visszatértek 150 főnyi csoportot toboroztak. Majd Üzbégre mentek nyári táborba. 90 ZsSz 1935. július 26. (28-29. sz. 8.). Schönfeld Zsuzsi: „Bialik-évforduló a zebegényi cionista táborban". A Hanoar Hacioni (klálcionista ifjúsági csoport) és az új baloldali szervezet, a Makkabi Hacair tagjai is részt vettek az ünnepségen. 91 ZsSz 1935. augusztus 23. (32-33. sz. 14.) 92 DHH 91-92. Az Ifjúsági Könyvtárszakosztályban csak veszélytelen könyvek voltak. A veszélyeseket (Marx, Kropotkin, Engels stb.) a Rosenberg-házban (Teréz krt. 19.) rejtették el. 93 OL К 149 651. f. 12 1936-1-3453(1 7/17-1935. biz.). A magyar kir. rendőrség miskolci kap. jelentése. 1935. november 22. 94 Állítólag Temesvárra utazott. Iczkovits, vagy ahogy a jelentés nevezi, Iczkó szervezési kérdésekkel foglalkozott. Lásd: 93. jegyzet. 95 Weisz Pál az 1933-as ún. „Fried Dezső és társai" ügyében ötödrendű vádlott volt. A bűnvádi eljárást a debreceni kir. törvényszék B. 6980/1932. sz. alatt folytatta le. (OL К 149 651. f. 2. 1935-1-5586.) Fried az 1932 végi-1933 eleji miskolci kommunista szervezkedés fővádlottja volt (a helybeli bőripari munkások szakszervezetében tartott az 1921: III. tc-be ütköző előadásokat), akit a debreceni kir. törvényszék 1933. szeptember 17-én nem jogerősen 1 évi és 4 havi fogházbüntetésre ítélt. Weisz Pálról még 1935. március 14-én (2/1935. pol. res. A m. kir. rendőrség miskolci kapitánysága a belügyminiszternek) azt közlik, hogy „külföldön ismeretlen helyen tartózkodik". A Fekete Könyv adatai szerint: sz. 1909, Miskolc, izr., bőrkereskedő. KB. (926.). 96 Ezen kívül felterjesztették a „Zsidó" című lap 1935. évi III. évf. május-jűniusi számát és három darab, a tárgykörbe tartozó újságkivágást. 97 In: uo. (12. 324. Res.) Lásd: 95. jegyzet. 98 ZsSz 1935. november 8. (42. sz. 2.) 99 ZsSz 1935. november 22. (44. sz. 7.) 100 ZsSz 1935. augusztus 30. (34. sz. 15.) 101 Pl. 1936 januárjában a Palesztina Hivatal külön felhívta a figyelmet arra, hogy csak szakmunkások menjenek Palesztinába. /ZsSz 1936. január 3. XXXI. évf. 1. sz. 11.). Május végén a hivatal újabb közleményben tudatta, hogy ha a certifikáton fel van tüntetve az, hogy mezőgazdasági munkás részére adták ki, akkor a palesztinai partraszálláskor egyévi hachsaráról kell bizonyítványt bemutatni (ZsSz 1936. május 26. 21-22. sz. 14.). 102 In: Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1935-1946. Budapest. 1964. Kossuth. 71-72.: „A magyar és német belügyi szervek titkos megállapodása a kommunisták ellen folytatott közös harcról." Az 1933-as tárgyalásokon Magyarországot a már jól ismert Boór Aladár, dr. Csurgay Tibor miniszteri tanácsos és Sombor-Schweinitzer József vezette. 1935-ben, Gömbös szeptemberi németországi látogatása után ismét magyar belügyi delegáció tárgyalt a Himmler vezette német delegációval. A német delegáció tagjai: a rendőrség részéről dr. Best, a kémelhárító csoport vezetője, Müller Obersturmführer (a kommunista ügyek előadója), a hadsereg részéről Canaris admirális, Baumler őrnagy (a defenzív osztály vezetője) és Oster alezredes. 103 OL К 149 1937-7-4113. A csendőrség információját — később — a budapesti főkapitányság államrendészeti osztálya cáfolta meg. OL К 149 1937-7^113. /901 (49-1935. fk. állro.) 1936. január 31. A m. kir. rendőrség budapesti főkapitánysága államrendészeti osztálya a belügyminiszternek.
