Századok – 1996

Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341

CIONIZMUS ÉS ÁLLAMHATALOM A 30-AS ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN 1373 JEGYZETEK 1 Debrecenben, 1931-ben Avigdor Hameiri, a neves magyar származású héber író előadásakor egy rendőr előadástartási engedélyt követelt, majd utólag az „engedélykérés állítólagos elmulasztásáért" pénzbírsággal büntette az előadás rendezőjét, Gonda Lászlót. (In: Gonda Moshe Elijáhu: A debreceni zsidók száz éve. A debreceni zsidók emlékbizottsága kiadása. Tel-Aviv, 1966 után. 173.). 1932. november 6-án a Magyar Cionista Szövetség kiskunfélegyházi csoportja Lord Balfour emlékünnepélye engedélyezését a helyi kapitányság vezetője nem javasolta, „mert zsidó fajvédelmi célokat szolgálna és mivel előzetesen gyűjtést is rendeztek a gyűlés kiadásaira, bár belépődíjat nem fognak szedni". (Országos Levéltár (a továbbiakban: OL.) К 149 20. d. 651. f. /222 OL К 149 BM Res 1932-4-9718. Pest vármegye főispáni titkára telefonjelentése a Magyar Cionista Szövetség tervezett tüntetéséről. 1932. november 4.). Az ünnepséget (mely a Balfour-deklaráció 15. évfordulója alkalmából mintegy 23 városban tartott ünnepségsorozat része volt) végül is engedélyezték; megtartásáról a Zsidó Szemle (a továbbiakban ZsSz) is beszámolt. (ZsSz 1932. november 11. - XXVII. évf. - 38. sz. 4.) Szónokok voltak: dr. Richtmann Mózes és dr. Gerő László. 2 A S(z)tam Chaluc azoknak a fiataloknak a „mozgalma" volt, akik 18 éves koruk előtt nem kaptak cionista mozgalmi nevelést. (Sztam= „csak" ivritül). Hava Eichler szerint a Stam Chaluc kialakulásának az lehetett az oka, hogy a fiatalok olyan kis falvakból jöttek, ahol nem volt cionista mozgalom. Egy további ok: olyanok is csatlakoztak a mozgalomhoz, akik a politikai vagy a gazdasági helyzet miatt el akarták hagyni az országot. A S(z)tam Chaluc csak a rendőrség szerint volt mozgalom. 3 Erre jó példa a magyarországi Hasomer Hacair 1932. december 22. és 26. között megrendezett moaca harasit-ja (főtanács - „chief leadership") egyik határozata: „... A felnőtt korosztály feladata az lesz,hogy megalapozza/elmélyítse a materialista világnézetet az élet minden területén..." In: Archion Hasomer Hacair,Givat-Haviva (Izrael). (2)3. 6-2. 4 Egy 1953 márciusában keletkezett ÁVH tanúkihallgatási jegyzőkönyvben szereplő Dénes Béla (ekkor a kistarcsai internálótábor lakója) így emlékezett vissza: „... Számuk (Hasomer Hacair - N. A.) soha nem volt túl jelentős, mindig kb. a cionista tábor 10%-át képviselték, ami azt jelentette, hogy az 1930-as években 500-700 körül mozgott. Súlyt és jelentőséget azonban hihetetlen aktivitásuk s az a körülmény szerzett számukra, hogy a legképzettebb, legértelmesebb ifjúság volt körükben..." BM Központi Irattára. IV-15b (Gálos Henrik és társa). 1953. III. 14. Dénes Béla, — aki a II. világháború után az Ichud Mapai párt elnöke lett —, 1933-ban lépett át a Magyarországi Szociáldemokrata Pártból a Poale Cionba. (Dénes Це1а: Ávós világ Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1994. 5.) 5 A boger: 18 fölötti sichvák beosztását különféleképpen lehet meghatározni. Az Encyclopedia Judaica (Vol 7., Ketar Publishing House Ltd. 1971, Jerusalem, 1372-1373.) és az Encyclopedia of Zionism (Herzl Press-McGrew Hill, New York, 1971, 46.3-464.) szerint: Bne Midbar: 11-14, Cofim: 14-16 és Bogrim: 17 fölötti korosztály A cionista mozgalomban) és irodalomban/ azonban más beosztást is találunk. Pl. a „Curot hajjénu" c. 1939-ben kiadott „Hanoar Haivri"(Hasomer Hacair) kiadvány szerint Bne Midbar: 10-13, Cofim: 13-18 (cofim cöirim, cofim, cofim bogrim alcsoportokkal). 6 Az egyiket, a patinás MIKÉFE-telepen (Bp. X. Keresztúri út 130-134.) hozták létre a 30-as évek első felében. A második 1935-36-ban a Bajnok-utcában (Bp.) jött létre. Ez utóbbin 11-12 ember vett részt. A Betart 1935-ben kizárták a Magyar Cionista Szövetségből. Natan Ben-Chaim közlése (1995 július) és ZsSz 1931. március 20. (XXVI. évf. - 11. sz. 15.). 7 Lásd Arthur Ruppin: Soziologie der Juden. I-П., Berlin 1930-31. és Ber Borochow: Cionizmus-Szocializmus. Hechaluc kiadás (Ford.: Szalai György). Bp. 1946. 8 Különféle certifikát-típusok voltak: pl. a tőkés-certifikát, aki 1000 angol fontot tud kivinni Palesztinába, az megkaphatta. Magyarországról nehéz volt ekkora összeg kivitele. - szakember-certifikát (mérnököknek, iparosoknak.) - chaluc-certifikát. 9 A hachsarák létrejötte természetesen nem mentes egyfajta narodnyik parasztromantikától sem. A hachsarákról először a Zsidó Szemle 1930-ban számolt be (XXV évf. 3. sz. 14.): 3 sómér és egy barissziánus alijáját egy év mezőgazdasági hachsara előzte meg. 1934-től több hachsara-beszámoló is születik. 10

In: ZsSz 1930. július 14. (XXV évf. 25. sz. 2.). Ugyanő így folytatja: „... Mert (régi és igaz) a dilemma: a zsidóság, ha zsidó akar maradni, vagy a modern világot teljesen negligáló ortodoxia lesz, vagy cionistává válik."