Századok – 1996
Tanulmányok - Novák Attila: Cionisták; baloldaliak; államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) VI/1341
1342 NÓVÁK ATTILA vista jellegű volt, gyanúba keverte a cionista mozgalmat. így később már nem csak a cionista baloldalt, hanem az egész mozgalmat sújtotta a hatósági zaklatás. Egyes baloldali cionista csoportok (leginkább a Hasomer Hacair), illetve a legális és illegális magyar munkásmozgalom között tényleg voltak kapcsolatok. E kapcsolatok feltárása nem könnyű, mert a levéltári források is csak közvetett bizonyítékokkal szolgálnak és a magyar politikai rendőrség cionistákról alkotott képe terhelve volt a kor baloldalellenes komplexusával, amely mindenhol „Moszkva kezét" kereste és vélte megtalálni. A magyar cionisták balszárnya, majd később az egész mozgalom zaklatása miatt a külföldi cionista vezetők kül- és belföldön egyaránt, többször is tárgyaltak magyar politikusokkal. A politikai „intervenció" kiváltó oka nemcsak ez volt, hanem a cionista gyűjtések akadályozása és a pénzügyi alapok munkájának megtorpanása is. A beavatkozásra azért is szükség volt, hogy külföldről próbáljanak meg legitimációt biztosítani a nem túl erős magyar cionista mozgalom számára, és hogy így biztosíthassák a tárgyalóképességhez szükséges és e nélkül hiányzó tekintélyt. Dolgozatunkban a külföldi cionista vezetők tárgyalásaival és a cionizmussal nem rokonszenvező hivatalos hitközségi politikát megváltoztatni akaró kísérletekkel is foglalkozunk. A politikai rendszer, illetve annak rendőrsége tudatában 1935-36 körül kezdett összeállni a cionistákról megalkotandó kép, ekkor alakult ki a végleges sztereotípia arról, hogy mi a cionizmus, milyen csoportjai vannak, és hogyan kell kezelni a zsidó nemzeti mozgalmat. Egyéni kellemetlenkedések az évtized elején is voltak, de az első komolyabb ügyre csak 1933-ban került sor és gyakorlatilag csak az 1936. III. 27-én leleplezett „Szigeti Péter és társai" néven közismertté vált kommunista szervezkedés némelyik résztvevőjének cionista múltja késztette a rendőrséget arra, hogy komolyabb retorziókat alkalmazzon a cionistákkal szemben.1 Összefoglaló jelentések készültek és általános irányelvek születtek. Ezek pedig egységes történetként próbálták meg kezelni a korábbi eseményeket. így kerültek előtérbe a baloldali csoportok, vagyis a Hasomer Hacair, a Dror, a Poale Cion és a Stam Chaluc.2 A Hasomer Hacair alkalmasnak látszott a bűnbak-szerep eljátszására. Szigorúan exkluzív volta, vállalt materializmusa, baloldalisága és különálló nevelési rendszere egyértelműen kommunizmusnak minősült a Budapesti Rendőrfőkapitányság politikai nyomozó főcsoportja előtt.3 Ráadásul még a velük nem szimpatizálók is elismerték, hogy tagságuk aktív és képzett, amely — ellenségeik és ellenfeleik szemében — szinte imaginárius erőt kölcsönzött a csoportnak.4 A mozgalom, mely a magyarországi baloldali cionizmus főáramát képviselte, sajátos nevelési rendszert hozott létre. A fiatalokat különféle korosztályokba, héber szóval sichvákba osztották be. Ilyen sichvák voltak: Bne Midbar (10-12 éves korig), Cofe Cair (12-14 éves korig), Cofe (14-17 éves korig) és Bogér (17 fölött).5 A sichvákat más és más pedagógiai elvek szerint oktatták. Ök alkották a helyi csoportot, azaz a ként. A kén vezetőjét kén rosnak hívták. Az egyes sichvák több alcsoportra, ún. kvucára oszlottak. A 17-18 évesnél idősebb fiatalok hachsarára mentek. Hachsarája gyakorlatilag minden cionista szervezetnek, csoport-
