Századok – 1996

Kisebb cikkek - Kádár Judit: Michael Joseph Quin találkozása Széchenyi Istvánnal az Al-Dunán V/1277

1286 KISEBB CIKKEK 1286 macskákat, hogy a gőzös fölemelkedjék, de miután az összes kötelünk elszakadt és már minden lehetséges módszert kipróbáltunk, kétségbeesetten fölhagytunk a további kísérletezéssel. A gróf úgy döntött, hogy a nap maradékát a fedélzeten tölti, s ha kiszabadulásunkra nem ígérkezik más lehetőség, Calafatba küldet lovakért, és kocsin teszszük meg az utat Giurgiuig,15

illetve Bukarestig. Szolgálatkészen fölajánlotta, hogy magával visz a kocsiján, hogy ne okozzon nehézséget Giurgiuból Ruszcsukba átmennem, ahol lovakat szerezhetek, melyek átvisznek a Balkánon Konstantinápolyba. Úgy számítottam, hogy a lovakért Calafatba menni egy napot venne igénybe, megszerzésük valószínűleg újabb egy napba telne; egy harmadikba, hogy visszatérjenek és partra szállítassuk a poggyászt, s mindezek után egyáltalán nem biztos, hogy Giurgiuig vezető járható utat találunk, anélkül, hogy előbb el ne kelljen mennünk Bukarestbe. Nem nagy örömmel néztem elébe ennek az újabb késésnek, mivel az utazásra alkalmas évszak rohamosan a végéhez közeledett. Estefelé, amint az utazásom útjában álló akadályok miatt türelmetlenül járkáltam fel-alá a fedélzeten, egy itáliai hajóács, akit Gladovánál vettünk fel, közölte, hogy hajó van a láthatáron. [...] A grófnak, aki Tasner úrral éppen a levelezéssel volt elfoglalva, alapos meglepetést okoztam, amikor tudattam vele további szándékomat, s elbúcsúztam tőle. Habár egyáltalán nem számított rá, hogy ilyen hamar búcsút mondunk egymásnak, rögtön átlátta, hogy ezt a lehetőséget, hogy Ruszcsuk felé azonnal folytathassam az utamat, nem szabad elszalasztani. Őszintén meg is mondta, hogy egyáltalán nem biztos abban, hogy szárazföldön Bukarestbe vagy Giurgiuba lehet jutni. Mivel ő már megtette az utat Konstantinápolyból Zimonyba, számos tanáccsal látott el az útvonalat illetően, s utasította a kapitányt, aki beszélte a havasalföldiek nyelvét, hogy lásson el egy a Gőzhajózási Társaság' ruszcsuki képviselőjéhez intézett levéllel. Barátaimtól elválva átszálltam az ión hajóra, ahol azonnal elválasztottak maguktól a karanténkorláttal. A gőzhajó legénysége összesereglett és üdvözölt minket amikor elindultunk, s a gróf, akinek kedvességét sohasem fogom elfelejteni, addig integetett a zsebkendőjével, amíg a növekvő sötétségben el nem tűntünk a láthatáron. [Fordította Kádár Judit] JEGYZETEK 1 A mai bolgár Rusze. 2 Gróf Széchenyi István Naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal. Budapest, Athenaeum R Társulat Kiadása, 1884. 292. 3 Gróf Széchenyi István Naplói. Szerk. és bev. Viszota Gyula. Budapest, 1934. IV köt. 497. - Széchenyi István, Napló. Vál., szerk. Oltványi Ambrus. Budapest, Gondolat, 1978. 772. 4 Kádár Judit: Előszó Michael Joseph Quin útleírásához. -Michael Joseph Quin: Gőzhajóutazás a Dunán. (Találkozás Széchenyi Istvánnal.) Aetas, 1995. 1-2. sz. 194-208. 5 Karantén: a járványok terjedésének meggátlásárá szolgáló intézmény, mely valójában orosz irányítás alatt állt, akik arra használták, hogy a Török Birodalom meggyengítése céljából akadályozzák a dunai kereskedelmet. 6 Tasner Antal (1808-1861) ügyvéd 1833 augusztusától 1848. szeptember 5-ig volt Széchenyi titkára, s több külföldi útjára is elkísérte a grófot. 7 Bár Széchenyi naplójában is Vervo szerepel - ilyen nevű helység nem található a korabeli térképeken. Talán a Duna jobb partján, Kladovától pár kilométerre fekvő Vrbovicz nevű településről van szó. 8 Quin az 1828-29. évi orosz-török háborúra utal. A háborút lezáró drinápolyi béke (1829) nyitotta meg az orosz kereskedőhajók előtt a Boszporuszt és a Dardanellákat — azaz lehetővé tette, hogy a cári flotta kijusson a Földközi-tengerre. 9 Hussein, Gavanos Oglu. 1848-ban „Miklós czár mélyen behatolt Bolgárországba, midőn Hu-